Fontos.!!! *-*

Sziaaasztok Beliebereim.! <333

Azt szeretném csak, hogy ugye elkezdődött a suli *pokerface*.
Így nyilván sokat kell majd tanulnom, és max hetente lesz rész...
Sajnálom.:$$
A nyár kicsit jó volt: Minden nap egy rész.:'DDD
Őszi szünetben, valamint téli szünetben egyértelműen ugyanez a rendszer lesz majd.:DD
Arról majd még azelőtt kicsivel is beszélni fogok.

Ja, amúgy ha még nemtudnátok (bár azt kétlem): Új blogom van.

Vagyis már régebben is linkeltem, de eléggé kevesen vagyunk még szóval... Kellenétek. :$$$

Annyira aranyosak vagytok.*-*

Favourite Girls.:))

Sok e-mailt kaptunk Sacííval, amit köszönünk.:DD

Imádunk Titeket.!

A 4ever 2gether (ez ugye az újblog) első részéhez kaptam 6 kommentet és 14 véleményt eddig.:DD *-*

Óriásiak vagytok.!!! *-*

Táncra tudtam volna perdülni, tényleg.! *-* :$$$

Ami azt illeti... Tegnap Never Say Nevert néztem magyar szinkronnal... Imádtam, de feleennyire voltam csak boldog.*___*

Mielőtt elfelejteném:

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

Megnéznéteek?? :$$ *-* Kösziii.:))

Ennyi lenne.: ))

Továbbra is két kívánságom van: Komi + Vélemény.: ))

Mindenkinek sok sikert a suliban.!!!

Loveyaguuuuys.!!! <3333

Dócy#

*//Kakaót igyunk és csókolózzunk.//*

Frissítve (szeptember 4. 16:42): Naa, mi van veletek? :$$$ Nem kapok komikat..:_$$ Nemtetszik? Azt is írjátok meg.!!! Annyira jól esne egy komment. Kérleeeek srááácoook.!!! :$$ *-* Csak egy perc... Nekem meg 10 perc boldog ugrándozás.:DDD Pleasee.*-* :)) Loveyaaguys.:DD <333
*Justin Bieber Szemszöge.*
-Szia Baby.-puszilja meg a számat Michey, mikor reggel álmosan kinyitom a szemem.
-Szia Baby.-kuncogok. Még soha nem hívott így, de tetszik.
-Jól aludtál?-kérdezi aranyosan.
-Persze. Mint mindig mióta együtt alszunk.-válaszolok.
-Hm... Hányadika van?-kérdezi. Nem hiába...
-9.-mondom. Ma van a szülinapja. De nem köszönthetem meg. Avril meglepi bulit szervez neki, szóval azt kell elhitetnünk vele, hogy elfelejtettük...-Miért?-tettetem a hülyét.
-Csak úgy kérdeztem...-von vállat.-Jó sokat aludtál. Fél 2 van.-simogatja meg az arcom.
-Fél 2?-hűledezek.-Akkor felkelek.
-Tedd azt. Ryan-ék elmentek nemtom hová...-Nos igen, egyes dolgokat elintézni ma estére...-Csak hagytak egy levelet, hogy majd jönnek...
-Akkor addig egyedül vagyunk.-vigyorgok.
-Jól van nagyfiú, öltözz.-nevet fel.
-Jó.-forgatom meg a szemeim mosolyogva, majd gyorsan belebújok valami ruhába.
-Menjünk el sétálni..-kéri csillogó szemekkel.

-Cica, ott kinn esik az égi áldás.-mutatok az ablakra, amin kersztül látni, hogy zuhog az eső.

-Légysziii Juuuuussssss.-nyafog.

-Oké, menjünk. De felveszel egy pulcsit, mert... Mert azt mondtam.-fejezem be végül nevetve. Elmosolyodik, felhúz egy fekete kapucnis felsőt, és mellém áll, hogy 'ő készvan'.-Jólvan, egy pillanat.-mondom, és elkezdem felrángatni magamra a suprámat. Mikor végre kész vagyok megfogom a kezét és kisétálunk. Mielőtt kilépünk mindketten felhúzzuk a kapucninkat, és már indulunk is. Mint mondtam, szakad az eső. Mikor Michey-re nézek szüntelenül mosolyog, de én látom rajta, hogy legbelül csalódott bennem. Őszintén szólva hajnalban fel is ébredtem, mivel úgy terveztem, hogy az én csókomra fog kelni, ágyba reggeli, rózsa, 'Boldog szülinapot Szerelmem!', és ehhez hasonlók..... Kicsit bűntudatom van, de egyvalami nyugtat... Lelki szemeim előtt már ott lebeg barátnőm boldog, büszke, és kicsit meglepődött arca, mikor a J-csapat megköszönti. Elvégre ha ő boldog, én is az vagyok. És ez így van jól.

Önkéntelenül is jobban szorítom a kezét. Szoktam olyanokat mondani neki, hogy 'Imádlak, te vagy a mindenem.' meg ilyenek... Persze... De ezek csak szavak... Nem tudtam még rájönni, hogy hogyan tudassam vele igazán azt a tényt, hogy nekem ő legfontosabb... Mert hát... Azután, hogy majdnem megöltem nehéz lehet most ezt neki elhinni... Vagy nem?

-Édesem, valami baj van?-néz rám aggódón.

-Nem, dehogyis.-puszilom meg a száját.-Csak azon gondolkoztam, hogy mennyire szeretlek..-mosolygok.

-Mit gondolkoztál ezen?-néz rám kiváncsian.

-Hát hogy... Tulajdonképpen képes vagy elhinni nekem, ha azt mondom, hogy te vagy a mindenem?

-Hááát, nehezen, mivel még nem tudtam kitalálni mit is szeretsz bennem, de elhiszem, persze. Te talán nem tudod?

-De, de igen.-mondom gyorsan, mielőtt félreértene.-Csak ott volt az a teliholdas éjszaka, és... Bízol bennem?

-Juss, én nem tudok kételkedni benned.-vallja be.-Szeretlek. Tudod, a kételkedés és a szerelem nem megy együtt.-mosolyog.

-Én is szeretlek, és kérlek ne félj. Fura, de szerintem a bennem lakozó fenevad, akit akkor éjjel láttál valahogy tudta, hogy fontos vagy nekem... Mert gondolj bele... Ha meg akartalak volna ölni, akkor 3 perc alatt megtettem volna. Te húztad az időt, és én türelmesen hallgattalak... Gondolom más megvadult vérfarkas nem várt volna.

-Hülyén hangzik, de ezt én is észrevettem, és eltöprengtem rajta, hogy talán csak épp olyan kedved volt... Bár nagyon remélem, hogy neked van igazad, és tényleg olyan állapotban is szerettél... Ami azt illeti nem félek, mert mint mondtam teljes mértékben a tiéd vagy. Azt csinálsz velem amit csak akarsz. Hidd el, ha úgy döntenél, hogy megölsz, eszembe sem jutna szembefordulni veled.

-Juj, ilyenekről ne is beszélj.-rázom meg a fejem, hogy elhessegessem a gondolatot.-Ne is gondolj rá, hogy ilyesmi megtörténhet...-ölelem magamhoz hirtelen, mert szinte úgy érzem sírnom kell. Nagy levegőket veszek. Szabályosan rosszul vagyok magamtól. Szorosan hozzám bújik.

-Jól van Kicsim. Semmi baj. Nyugodj meg.-simogatja a hátam.

-Olyan jó, hogy vagy nekem...-nyögöm. Felkuncog.

-Minden rendben lesz, oké? Imádlak, ezt te is tudod.-fogja két tenyere közé az arcom mosolyogva.

-Igen. Én is téged.-bólogatok, mint egy hétéves.

-Valami elképesztően édes vagy mikor nem vagy biztos magadban.-vigyorog. Majd megcsókol. Azonnal visszacsókolok. Mohón falom ajkait, mintha ez lenne az utolsó csókunk.

-Úgy szeretlek.-dünnyögöm ajkainkba.

-Az jó, mert én is.-dönti oldalra a fejét. Megfogja a kezem, és tovább sétálunk a zuhogó esőben.

***

-Annyira izgulok.-tördeli az ujját mellettem Avril. A színfalak mögött vagyunk, Michey a színpadon teljes extázisban 4evert énekel, és Av már megint kitalált valamit...-Szóval, mikor a számnak vége van, indul a zene, te pedig énekelve mész fel a színpadra. És a dal végén a fülébe súgod, hogy...

-Hogy 'Boldog szülinapot Hercegnőm.-fejezem be.

-Aztán lejöttök, és vázolod neki a szitut, majd amilyen gyorsan csak lehet lehozod a partra hozzánk, ahol csak a J-csapat, Peter, Michey, te és én leszünk. Ott csapunk egy kisebb bulit, és mindenki boldog. Istenem, már előre látom, hogy milyen jó lesz.-ájuldozik.

-Na jó, eljött az én időm.-nevetek fel mikor megszólal az ismerős dallam.

-Gyerünk.-vigyorog Avril. Megforgatom a szemeim.

-I'd wait on you forever and a day
Hand and foot
Your world is my world
Yeah
Ain't no way you're ever gon' get
Any less than you should
Cause baby
You smile I smile (oh)
Cause whenever
You smile I smile
Hey hey hey-megyek fel a színpadra. Már is látom szerelmem arcán azt a bizonyos mosolyt. Sőt még örömkönnyeket is. A dal végén pedig a fülébe súgom, hogy csak mi ketten halljuk.:-Boldog Szülinapot Hercegnőm.-a közönség tomboool!!! Michey még mindig nem jut szóhoz... Aztán a mikrofont a szája elé tartva végre megszólal.

-Úristen... Köszönöm Juss.!-ugrik a nyakamba.

-Nincsenmit.-nevetek.

-Dehát én azt hittem.....

-Nem felejtettük el.-vigyorgok.

-Oké... Ezt még fel kell dolgoznom.-csóválja a fejét. Erre mindenki felnevet. Még elhülyéskedünk egy kicsit a színpadon aztán elköszönünk és irány az öltöző.

-Édes szívem. Tényleg azt hitted elfelejtettük a szülinapod?-puszilom meg mosolyogva.

-Hátöööö.... Igen.-vallja be.

-Úgy 1 hete járunk és máris elfelejtem a szülinapod.? Ilyen balfék azért nem vagyok.-kuncogok.

-Tudom.-vigyorog.-Mostmár.-bemegy az öltöző zuhanyzó részlegébe és lemossa a sminkjét.

-Te tulajdonképpen minek sminkeled ki magad?-nézek rá értetlenül mikor kijön.

-Hogy érted?

-Így is gyönyörű vagy.-Tudom, nevetséges, de még úgy is zavarba jövök ha tudom, hogy a barátnőm.

-Nee, látni akarom.-jön oda, és államnál fogva felemeli a fejem. Széles mosoly ül ki az arcára amint ránézek, majd finoman közelebb húz és megcsókol. Rövid csókunk után kimegyünk az öltözőből, beszállunk a fekete Range Rover-be, és kezdem 'vázolni a szitut'.

-Szóval, most a partra megyünk. Tudod, ahol összejöttünk.-bólint.-Ott lesznek anyuék és csapunk a J-csapatos bulit.-kacsintok.

-Megcsókolnálak, de most inkább a vezetésre figyelj.-vigyorog.-Majd ha odaértünk megkapod.-elégedetten bólintok, majd a szememmel valami parkolóhelyet keresek.-Don't stop Baby (ne állj le baby) don't stop Baby (ne állj le baby). Just keep on shaking along (csak rázd tovább). I won't stop Baby (nem állok le baby) won't stop Baby (nem állok le baby). Until you get enough (amíg azt nem mondod elég).-énekli.

-Hu, ez melyik szám?-vigyorgok.

-Hát tudod ami úgy van "Baby I like it, the way you move on the floor. Baby I like it, come on and give me some more." Enrique Iglesias meg Pitbull.-válaszol.

-Ja tényleg.-mondom, és leparkolok.

***

-Boldog Szülinapot Csajszii.!-mondja egyszerre mindenki mikor leérünk a 'tetthelyszínre'.

-Köszönöm nagyon aranyosak vagytok.-mosolyog szélesen Michey.-Ez életem legszebb szülinapja.

-Ugyanmár, ez csak természetes.-legyint Avril.-Na bulizzunk.-kapcsolja be a zenét. Én az italospulthoz megyek barátnőmmel.

-Kérsz valamit?-nézek rá.

-Nem, köszi. Most inkább igyekszem józan maradni.-nevet.

-Ugyan. szívesen hazavinnélek a hátamon. Mint múltkor.-kacsintok.

-Pedig az nem is volt olyan vészes.-mondja, de a mondat végén elneveti magát.-Na jó, talán kicsit a kelleténél jobban is spicces voltam.

-Hé, ez a te szülinapod. Azt csinálunk amit akarsz.-puszilom meg a száját.

-Most inkáb valami édesre vágyom...

-Oké, akkor mit szeretnél, mit csináljunk?-teszem fel a kérdést.

-Hááááát...-húzza el a szót. Biztos gondolkozik.-Azt akarom, hogy kakaót igyunk és csókolózzunk.-mondja csillogó szemekkel.

-Kakaót igyunk és csókolózzunk?-nevetek fel.-Nem semmi csaj vagy te.

-Ja, tudom.-bólogat. Kivesz a kinti kicsi hűtőből tejet, beleönt a pult mögül szerzett kakaóport, összekeveri és iszik egy kortyot. Aztán nekem nyújtja.

-Hm, köszii.-fogadom el és én is iszok belőle. Leteszem a poharat a pultra. Visszanézek rá, ő pedig ajkait mohón az enyémre nyomja. Azok lassan megnyílnak, és nyelvünk egymásba gabalyodik.

-Imádlak.-dünnyögöm ajkainkba.

-Én is téged.-nyom egy puszit alsó ajkamra. Megfogja a kezem, és a víz felé húz. Feltűröm a nadrágom szárát, és besétálok vele a tengerbe. A víz langyos és ott ahol állunk csak a lábszáram közepéig ér. A cipőnket kinnhagytuk a parton. Táncolunk, aztán csókolózunk, aztán nevetünk mindenen. Pont így képzeltem el ezt az estét. És azt hiszem ő is.

-Szeretlek Jus.-néz a szemembe, majd hosszú érzéki csókunk után válaszolok.

-Én is szeretlek Mich.-elmosolyodik és édesen csimpaszkodik a nyakamba.

Sziiiasztoook.! Annyira sajnálom hogy eddig nem volt rész, de elég nehezen akart összeállni. Köszii hogy elolvastátok. Imádlak titeket! Komizzatok légysszíííí.*-* Előre is köszönöm. Dócy voltam. Pussz.! <333

*//Örökké, és azon túl.//*

Heeeey all.!:)
Mielőtt elmerülnétek Michell Grady történetében, szeretném, ha ezt elolvasnátok.
Szóval ez után a rész után 2 hétig nem lesz kövi, mert elmegyek uncsitesómhoz... De kitartás.! És ha olvassátok, fel a fejjel. (: Nem azért mert olyan sírnivaló, csak mert holnap nem írhatok kövit...:$$ 
Ez mondjuk kevésbé jó hír volt, mint a következő.: A blogot 47 ember olvassa, akiről tudok, ők facebook-on, e-mailben, msn-en, Twitteren stb. szokták leírni a véleményüket. Vannak akik névtelenül írnak. Ezzel nekem semmi bajom, sőt örülök, hogy legalább komiztok.(: Aztán ahogy ti is láthattátok, a töri nézettsége is túl van 1000-en. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, hogy olvassátok.!:) Szóval én két hetet nem leszek. Várhatóan augusztus 21-én vagy 22-én lesz új rész.  Addig is itt az új.:) Jó olvasást.! Még egyszer köszönöm szépen!!!  Imádlak titeket.!!! <333 Dócy# 
*Michell Grady Szemszöge.*
-I saw it in the news (láttam az újságban)

You told me they were wrong (azt mondtad hűtlen voltam)

And I stood up for you (pedig én kiálltam melletted)
'Cause I believed you were the one (mert azt hittem te vagy az igazi)

You had all the chances in the world (minden esélyed meg volt a világon,)
To let me know the truth (arra, hogy elmondd az igazságot)
What the hell's wrong with you? (mi a franc bajod van?)..-épp a szobánkban ülök gitárral a kezemben, kék csőgatyában, nagy fekete pólóban, törökülésben, mosolyogva, és az új számomat játszom. Valahogy annyira jó kedvem van... Legszívesebben táncra perdülnék. De mindenekelőtt a dal.
-Kicsim.-ül le mellém Juss.
-Sziiaaa.-puszilom meg a száját.
-Kellenél...-dönti oldalra a fejét.
-Mit szeretnél?-mosolygok rá.
-Ruhát. Mert Ryan hisztizik, hogy nem tud mit rám adni. Eljönnél velem vásárolni?-kérdezi csillogó szemekkel. Visszaszívom. Mindenekelőtt Justin, aztán a dal.
-Persze.-bólogatok. Felrángatok magamra egy fekete tornacipőt.-Oké, mehetünk.-kézenfogva indulunk ki az ajtón.
-Amúgy nagyon jó lett a számod.-puszilja meg az arcom.
-Köszönöm szépen.-vigyorgok.-Pontosan milyen ruhát akarsz venni?
-Hát valami felsőt...-von vállat.
-Biztos velem? Mert el fogsz fáradni... Kérdezd csak Avril-t.
-Ez így igaz.-megy el mellettünk Av. Nevetni kezdek.
-Mondtam.
-Ha akarod akár 200-szor is körbefutom a plázát, amíg válogatsz.-mondja édesen.
-Na jó, annyira azért nem lesz rossz.-nevetek.
-Oké.-bólint.
-Ne vegyél rá mérget... És ha azt mondja, hogy ez jó, nehogy azt mondd, hogy szerinted nem, mert hisztizni fog.-búgja Avril.
-Ne hallgass rá.-rázom a fejem.
-Csak próbáld ki.-vigyorog Av.
-Na jól van csajszii, tudod, hogy imádlak de most megyünk.-forgatom a szemeim mosolyogva.
-Jó vásárlást.!-mosolyog vissza, majd bemegy a szobájába. Justinnal nevetünk, majd elindulunk a folyosón. A liftből kilépve, az előcsarnokban megállok. Így tesz JB is.
-Édesem, azt hiszem most...-nézek összekulcsolt kezünkre.
-Jó, de előbb...-mosolyog. Közelebb húz magához. Elmosolyodok, majd átkarolom a nyakát. Végigsimítja a hátam, és finoman megcsókol. Érzéki csókunknak én vetek véget.
-Menjünk.-mosolygok, majd egymás mellett lépkedünk ki az utcára.
***
-Na?-jön ki Juss a próbafülkéből.
-Hm... Jóóóó.-bólogatok elégedetten. Bólint, és visszamegy. Itt is sok a paparazzo... Ajj.
***
 Miután több mint 20 felsőt vettünk neki elégedetten megyünk vissza a szállodába.
-Nem is volt olyan rossz.-nevet Juss mikor belépünk a lakosztály ajtaján.
-Mondtam.-csóválom a fejem.
-Álmos vagyok.-ásít.
-Én is.-mondom. Bemegyünk a szobába. Gyorsan lezuhanyzunk. Már majdnem elalszom, mikor megérzem, hogy bebújik mellém az ágyba. Hátrafordulok. Haja picit nedves a párától, és kócos. Annyira édes!
-De jó meleg van itt.-mosolyog bágyadtan. Aztán megcsókol. Egyre gyorsabban, hevesebben csókolózunk. Fél perc múlva az ágyon ül, én meg az ölében. Hallom, ahogy szuszog. Mohón falom ajkait. Kicsit elhajolok tőle. Csalódottan néz rám.
-Kicsim, fáradt vagy. Semmi kedved most hozzám.-simogatom meg az arcát.
-Rád bármikor be tudok indulni.-mosolyog félig rosszfiúsan, de a szemei így is mingyárt leragadnak. Válaszul megcsókolom. Úgy csókol mintha az élete múlna rajta. Hevesen, és mégis valahogy gyengéden. Nyelve finoman masszírozza az enyémet. Mindig úgy érzem, megveszek minden csókjáért. Finom puszit adok alsó ajkára, majd lemászok róla.
-Nem szeretnéd?-kérdezi.
-De, mindennél jobban... Csak nem most. Látom rajtad, hogy álmos vagy.
-Igazad van.-bólint.
-Imádlak.-kuncogok, majd megpuszilom a száját.
-Én is téged.-ásít.-Kaphatok egy jó éjt csókot?-kérdi csillogó szemekkel.
-Kettőt is, ha akarod.-mosolyodok el.
-Jó, legyen kettő.-odahajolok hozzá, és lágy csókot adok neki. Nem csókol vissza rögtön, kiélvezi a helyzetet. Aztán megérzem mézédes ajkai simogatását.
-Ez finom volt.-nyalja meg a száját.-Jöhet a következő.-Most a nyakát 'támadom le', mivel tudom, hogy jól esik neki. Apró csókokkal hintem be. Ő ezeket pici nyögésekkel díjazza.
-Szeretlek...-suttogom.
-Szeretlek...-szuszogja.
-...örökké.
-...és azon túl.-fejezi be. Még egy utolsó puszit nyomok szájára.
-Jó éjt Édesem. Álmodj szépeket.
-Jó éjt Hercegnőm. Álmodj velem.-mosolyog csukott szemmel, majd lekapcsolom a villanyt, és átlépem az álomvilág kapuit.

Remélem tetszik.: ))
A szívem szakad meg, hogy nem írhatok mostantól két hétig, de ígérem, utána írok egy jó hosszú részt.:)
Addig is komizzatok pls.:$$ Szeretlek titeket.! :)) <33 Dócy#

*//That's why I love You.//*

Ez az alvás sehogy se megy. Egyre csak arra kényszerülök, hogy a filmet nézzem.

-Fúúúúj.-mondjuk Avril-lel egyszerre, mikor az egyik embernek elgurul a feje a francba, és a teste meg ott téblábol az úton... Gusztustalan. Ryan és Justin állandóan röhögnek az ilyeneken, szerintem nagyon nem vicces... Dehát... Fiúk... Aztán jön a feltűnően befejezetlen vége, amiből arra lehet következtetni, hogy van következő rész is. Tudom mit tettél vavaly nyáron 2. De rossz...

-Hú, ez jó volt.-nyújtózkodik Ry, majd kiszedi a dvd-t.

-Az.-mosolygok.

-Menjünk aludni.-simogatja meg az arcom Justin.

-Okés.-bólintok, majd nagy-nehezen lemászok róla, és az ajtó felé veszem az irányt.

-Jó éjszakát.-mondjuk Juss-szal.

-Jó éjt.-vigyorog felénk Ryan és Avril. Bemegyünk a szobánkba, és mindketten bebújunk az ágyunkba. Mindketten mondunk egy "Álmondj szépeket!". Aztán mosolyogva alszom el.

***

-Devy. Devy..-suttog mellettem valaki, és a vállamat simogatja. Kinyitom a szemem, és Justin kockahas Bieber áll előttem fehér szörfgatyában.-Lejössz velem a partra?-mosolyog.

-Sziia Juss. Aham.-bólintok, és kikászálódok az ágyból. Gyorsan felkapom a fekete-fehér kockás bikinim, bemegyek a fürdőszobába, felveszem. Megfésülködöm, és odaálok Justin mellé.-Huh. Még nem készültem el ilyen gyorsan eddig.-nevetek.

-Én azt tudom.-nevet. Elindulunk ki a szállodából, az utcán.

-Ha hideg a víz én nem megyek bele.-mondom előre.

-Majd én beledoblak.-kacsint.

-Neeee, Juss kegyelmezz.-nyafogok.

-Nálam ez nem jön be.-vigyorog önelégülten.

-De miért nem? Van neked szíved?-kérdezem a mellkasát nézve.

-Van hát. Különben nem lennék itt. Amúgy meg nem fog ártani neked egy kis felfrissülés. 40 fok van.

-Attól még hogy valami hideg em biztos, hogy jól esik melegben. Amúgy elmagyaráznád, hogy hogy lehet, hogy ősszel itt ilyen hőség van.?

-Tudomisén... Vénasszonyok nyara.-von vállat.

-Akkor már értem miért élvezed annyira.-röhögök. Három csaj jön felénk, gondolom Belieberek. Justinra vigyorgok. De legnagyobb meglepetésemre előttem állnak meg.

-Sziia Michey, megengedsz egy közös képet.-kérdezi a velem nagyjából egyidős lány. Mosolyogva bólintok, majd beállunk egy 'nyelvet ki' pózba. Valami nagy régi géppel csinálja a másik szüszi, ami kiadja a kis képet.-Aláírnád nekem?-tart egy filcet felém. Én elveszem, meg a képet is, és ránézek.

-Dear Leila! Thank u for everything. I Love You. Michell Grady.-mormolom mosolyogva.-Parancsolj.

-Köszii.-ölel meg, amit én készségesen viszonzok. Majd intenek, és elmennek.

-Engem észre sem vettek.-grimaszol Justin.

-Így jártál Biebs.-vigyorgok.

-Na mindegy.-mondja.

-Tudod merre megyünk?-kérdezem mellékesen.

-Persze.-cöcög, majd forogni kezd meg hadonászni a kezével.-Észak felé.-jelenti ki.

-Profi vagy.-mutatom fel a hüvelykujjam nevetve. Aztán megpillantom a partot. Ez tényleg tudta merre van...

-Sose félj, míg engem látsz...-húzza ki magát.

-Kivéve ha teliholdkor látlak...-nevetgélek.

-Akkor jobb ha elkerülsz.-bólint.-Na, csak azért mert én olyan úriember vagyok, bemegyek, és megnézem, hogy hideg-e a víz. Aztán majd mondom.-vág komoly pofát, majd elindul befelé. Körülnézek. Ezen a partszakaszon alig van egy-két ember rajtunk kívül. Majd juss csuromvizesen kijön.

-Na, mizujs van bicepsz?-nézek végig rajta.

-Tetszik.-húzogatja a szemöldökét.-Am, az az újság, hogy nem olyan hideg a víz.

-Hát jó.-mondom, és elindulok befelé. Mikor a bokámat éri a víz, megállapítom, hogy elhamarkodott lépés volt. Mikor megfordulok Justinnal találom magam szembe.

-A-aaa. Innen már nincs visszaút.-vigyorog. Mostmár nem érdekel, hogy hideg a víz, rohanni kezdek befelé. Ki tudja mit csinál velem, ha elkap? Persze jön utánam.

-Neee. Neee. Jusss.-vihogok.

-Nagylevegőőő.-ölel át és mindketten beledőlünk a vízbe. A víz amúgy csak a combomig ér, így mikor feljebb emelkedek, térdelve is csak a mellkasomig ér. De Juss sehol. Jajj nemár. A víz alatt van valahol.

-Hé, Juss.-nézek körül.

-Wháááá.-jön elő, felkap és futni kezd velem befelé.

-Ha el mersz dobni...-fenyegtőzök mosolyogva. Grimaszol egyet, majd elhajít. Sikoltva esek a nekem nyakig érő tiszta kék vízbe. Mikor újra feljövök, Juss felém közeledik, én pedig rögtön fröcskölni kezdem. Mindketten vihogunk.

-Ezzel aligha tudnál megállítani.-vigyorog gonoszul. Kijjebb megyünk. Elmegy a nap. Felnézek az égre. Felhők gyűlekeznek, majd nekiered az eső. Aztán zuhogni kezd. Kellemesen langyos. Tőlem úgy 4-5 méterre Juss széttárja a kezeit. Nevetve futni kezdek felé, és a nyakába ugrok. Ő megfogja a derekam, és pörgetni kezd. Aztán letesz, de nem engedjük el egymást. Ölelkezve nézzük a tengert.

*Justin Bieber Szemszöge.*

És most éreztem, hogy ez a megfelelő pillanat arra, hogy...

-Michey.-suttogom. A part felé fordítja mellkasomhoz simuló fejét.

-Nézd, itt vannak Jeremy-ék.-bújik ki az ölelésemből, és elindul kifelé. Sóhajtok, és követem. És tényleg. Ott van anyu, Usher, a két Ryan, Kenny, Scooter, Avril, apu, Erin, Jaxon és Jasmine. Lassan sétálok ki anyuékhoz. Michey mindenkit végigölelget, vagy inkább ők Michey-t, majd a sekély vízbe sétál. Én is köszönök mindegyiküknek.

-Szevusz fiam.-ölel meg apa.

-Szia apu.-mosolygok halványan.

-Mi újság?

-Hát... Semmi.

-És Michey-vel? Összejöttetek már?-suttogja. Megrázom a fejem.-Kár. Aranyos kislány.-néz Devy-re, aki éppen mosolyogva ül a homokban Jaxon-nal.

-Aha. Aranyos... Én most... Odamegyek hozzájuk.-mutatok arra a fejemmel, és én is leülök melléjük.

-Hm. Baby, gyere ide.-nyújtja ki két kezét Michey a húgom felé. Ő egy kis ideig hezitál, majd odafut hozzá. Úgy ölelgeti, mintha a saját nővére lenne.

-Öcsi, ha mégegyszer fejbevágsz azzal a homokozólapáttal...-fenyegtőzök mosolyogva a ma kissé aggresszív Jaxon felé. Michey és Jasmine nevetnek. Úgy fél órát játszunk velük. Michey feláll, és két kezével mosolyogva a magasba emeli Jazzy-t. Ő persze csak nevet. Ezt lefényképezem az iphone-ommal. Mindig is azt mondtam, hogy a kicsiknek a legjobb. Például itt van Jaxon. Én is el tudnám viselni, ha egy ilyen jó csaj homokozik velem... Oké, ő persze semmit nem akar Michey-től, de mégis állandóan kapja a puszikat, meg öleléseket tőle. Na jó, én is szoktam de azért nem ilyen gyakran. És ez valahol mégiscsak durva... Vagy csak nekem...? Na mindegy. Csinálok még pár képet a csapatról, meg a környékről. Amíg Grubbs a kicsiket pesztrálja felmegyek Twitterre. Felteszem a képeket. A Jazzy+Michey-s mellé odaírom: @Michell.D.Grady anya lettééél. lol Ezen elmosolyodok. Mikor Jazzy és Jaxon Erinen kezdenek lógni úgy döntünk Michey-vel, hogy visszamegyünk a vízbe. Előtte viszont felnéz Twitterre ő is. Ahogy látja a kiírásom rögtön válaszol. @justinbieber inkább csak nővér.xddd Aztán a másikhoz ír amin csak ő van rajta és éppen valami vicces pózolós fejet vág, és azt írtam mellé: @Michell.D.Grady ez meg milyen fej hercegnő.? :DD Elmosolyodik, és már ír is. Aztán látom: @justinbieber ez egy jó kérdés volt. xD kb. mintha be lennék szívva. XD Aztán elteszi a telefonját, és rám néz.

-Jössz?-nyújtja a kezét. Felhúzom a szemöldököm, megfogom a kezét, és befutunk a vízbe.-Mondani akartál valamit, mielőtt kimentünk...-én csak titokzatosan vállat vonok.-Mondd már eel.-fogja meg a másik kezem.

-Azt hiszem tudod mit akartam.-nézek a kezünkre.

-Azért csak mondd.-mosolyog.

-Miért fontos neked, hogy mondjam?-nézek rá.

-Mert én hallani akarom azt a kérdést, mielőtt meggondolnám magam.-dönti oldalra a fejét.

-Á, szóval ez a pálya.-nevetek.

-Úgy sokkal szebb lenne, mintha csak úgy beadnám a derekam. Persze, ha nehezedre esik... -von vállat mosolyogva. Közelebb megyek hozzá a keményen 30 centis vízben. Az egész csapat minket néz a parton, de látszólag őt ez nem érdekli. Sokkal szebb lenne... Hát akkor legyen így. Tudom, hogy annyira azért nem gondolta nyálasra, de szeritnem aranyos lenne.... Két szemébe nézek, majd énekelni kezdek.

-I like your smile (tetszik a mosolyod) I like your vibe (tetszik a kisugárzásod) I like your style (tetszik a stílusod) But that's not why I love you (de nem ezért szeretlek) And I, I like the way, you're such a star (tetszik, hogy olyan vagy mint egy csillag) But that's not why I love you, hey (de nem ezért szeretlek, hé) Do you feel, do you feel me, do you feel what I feel too (érzed ezt, érzel engem, érzed, amit én is) Do you need, do you need me, do you need me-e-e (szükséged van, szükséged van rám) You're so beautiful (olyan gyönyörű vagy) But that's not why I love you (de én nem ezért szeretlek) I'm not sure you know (nem hiszem, hogy tudod) That the reason I love you, is you (hogy az ok, amiért szeretlek, Te vagy) Being you, just you (azért aki vagy, csak te) Yea the reason I love you (igen, az ok amiért szeretlek) Is all that we've been through (minden amin kersztül mentünk) And that's why I love you. (és én ezért szeretlek).-dúdolom neki halkan, hogy csak mi ketten halljuk a szöveget. Mosolyog, és szemeiben könnyek gyűlnek. De ezek most tényleg örömkönnyek. Átöleli a nyakam, hozzám bújik. Én gyengéden átölelem a derekát.-Leszel a barátnőm?-kérdezem végül.

-Leszek, igen leszek.-válaszol, és egyenesen rám néz. Mosolyog. De ez most másik mosoly, mint amit megszoktam tőle. Ez igazi tinilányokhoz illő, szerelmes mosoly. Én is elmosolyodok, és ajkaim az övére nyomom. Miközben visszacsókol, teljesen hozzámsimul, szinte belebújik karjaimba. Mostmár tényleg egymásé vagyunk. Úgy fél perc múlva mosolyogva válunk el egymástól. Kézenfogva, szorosan egymás mellett megyünk ki a partra anyuékhoz. Mindenki mosolyogva sok boldogságot kíván nekünk. Aztán Avril jön egy red bullal és egy hamburgerrel a kezében. Mikor meglát minket, szinte majd kiugrik a bőréből.

-Uramisten.! Összejöttetek?-fogja Michey kezét.

-Igeeeen.-ugrándoznak. Én egyszerűen nem tudom letörölni a széles vigyort a képemről.

-Am ezt neked hoztam.-nyomja Michey kezébe a Red Bull-t.

-Istennő vagy Avril, köszi.-ölelik meg egymást.

-Tudooom.-vigyorog Av. Felnézek az égre. Mostmár tiszta. Mikor visszanézek barátnőm felé megcsókol. Gondokozás nélkül viszonzom. Közben kibontja a kezében lévő energiaitalt.

-Jajj, végre.!-tapsikol Avril. Gondolom a csókra céloz. Grubbs iszik egy kortyot, majd odanyújtja nekem.

-Köszönöm.-puszilom meg az arcát, és inni kezdek. Aztán hálásan nézek rá.

-Szeretlek.-puszilja meg a számat.

-Én is szeretlek kis szívem.-simogatom meg az arcát.

Na, remélem ti is úgy örültök, mint én. : )  Hamarosan jön a kövi, addig is komizzatok, véleményeket kérek, ja és:

http://www.firststep2foreverourstory.blogspot.com/

Pussz: Dócy# <333

*//Én is megyek.//*

*Michell Grady Szemszöge.*
Épp a vízbe lógatva a lábam Avril-lel beszélgetek.

-Istenem, olyan édesek vagytok.-áradozik.-És végre valami normális srácot találtál. Justin legalább csak néha idióta. Bírom.-mondja, majd valamiért belecsúszik a vízbe. Aztán rájövök, hogy Juss rángatta bele. Nos igen, van is oka rá, hogy bírja... Látom, ahogy a vízben gyilkolják egymást. Ezen nevetni kezdek. Tiszta aranyosak, ahogyegymást nyomkodják a víz alá. Mii, dehogy aranyosak, Justin nekem kell xDD! De Av úgyse akar tőle semmit. Párszor hangoztatta, hogy nem randizik "taknyosokkal".

-Szia.-ül ki mellém hirtelen Ryan amitől valamiért megijedek.

-Jaj. Basszus. Szia.-mondom.

-Megijedtél?-vigyorog.

-Aha. De nem tudom mitől...-nevetek.

-Hát, én nem harapok. Csak gondoltam beszélgethetnénk egy kicsit.

-Ja, oké. Miről akarsz beszélgetni?

-Hát öööö.... Azon gondolkoztam, hogy nincs kedvetek átjönni hozzánk Justinnal filmet nézni?

-De, persze.-bólogatok.

-Zsír. Akkor mondjuk úgy fél 11 körül...?

-Az jó lenne. Kit hívtál még?

-Avrilt.-von vállat.

-Értem. Hát. Szerintem jó ötlet. Megkérdezted már Justint?

-Aha, azt mondta minden tőled függ.

-Hülye.-csóválom a fejem mosolyogva.

-Miért is?-kérdezi szinte ijedten.

-Hát mert attól, hogy én nem akarnék filmet nézni, ő még mehetett volna.-mondom grimaszolva.-És amúgy milyen filmet nézünk.?

-Arra gondoltam, hogy nézhetnénk horrort ha nem félsz...

-Én vagyok az utolsó, aki félne.-nevetgélek. Aki ennyi szörnyűséget élt át mint én, annak egy horrorfilm nem ijesztő....-De ne ilyen béne műszörnyeset... Inkább valami psziho-trillert.-javaslom.

-Hm... Van valami, amit szívesen néznél?

-Hát mondjuk.... A bárányok hallgatnak. Vagy a Tudom mit tettél tavaly nyáron. Na jó, attól már kicsit félek.-mosolygok féloldalasan. Mielőtt elkezdene gondokozni újra megszólalok.-De ha már horrort nézünk... Legyen olyan amitől félek.-kuncogok.

-Oké.-bólint.-Akkor, Tudom mit tettél tavaly nyáron.... Legalábbis tudni fogjuk este.-kacsint. Elnevetem magam. Mire odanézek Ryan már a vízben úszkál Usher-ék felé.

-Please excuse me, I don't mean to be rude... But tonight Im fuckin' you.-éneklem halkan.

-Azigen.-nevet mellettem Avril. Ez meg hogy kerül ide.?

-Mi?-nézek rá.

-Hát hogy "tonihgt im fuckin' you".-vigyorog.

-Ja.-nevetek.

-Énekeljünk valamit...-veti fel ötletet.

-Hey! Hey! You! You!
I dont like your girlfriend!
No way! No way!
I think you need a new one
Hey! Hey! You! You!
I could be your girlfriend

Hey! Hey! You! You!
I know that you like me
No way! No way!
No, its not a secret
Hey! Hey! You! You!
I want to be your girlfriend-kezdem vigyorogva. Bólint, majd folytatja.

-Youre so fine
I want you mine
Youre so delicious
I think about ya all the time
Youre so addictive
Dont you know what I could do to make you feel alright?
Dont pretend I think you know Im fuckin precious
And Hell Yeah
Im the motherfucking princess
I can tell you like me too and you know Im right.-énekli.

-Shes like so whatever
And you could do so much better
I think we should get together now
And thats what everyones talking about!-és ezután együtt a refrént:

-Hey! Hey! You! You!
I dont like your girlfriend!
That's Right! No way! No way!
I think you need a new one
Hey! Hey! You! You!
I could be your girlfriend

Hey! Hey! You! You!
I know that you like me
No way! No way!
You know its not a secret
Hey! Hey! You! You!
I want to be your girlfriend.-majd a végén elnevetjük magunkat. Justinék tapsolnak, meg fütyülnek nekünk.

-Köszi, köszi, köszi. Remek közönség vagytok.-vihogunk.

-Szép volt csajok.-mondja Usher. Odamegyek Pattie-hez, és a telefonomon megnézem mennyi az idő. 20:26! Így elment volna az idő? Tyűha...

-Na, én megyek vissza.-mondom, majd a szobánk felé veszem az irányt. Leülök az ágyamra. Beszélgetek egy kicsit BlackBerry-vel. Aztán két kéz takarja el a szemem.

-Kukucs.-hallom meg az édesen csilingelő hangot.

-Szia Juss.-mosolygok.-Hát, öhm, én most megyek, lezuhanyzok...-indulok be a fürdőbe.

-Bikiniben?-néz utánam Justin értetlenül.

-Aha.-nevetek.-Csak a hajambból akarom kimosni ezt a klóros izét.

-Sütiii.-ez nála azt szokta jelenteni, hogy klassz..-Én is megyek.-vigyorog.

-Na, az szép lesz. De felőlem, gyere.-röhögök.

-Okéé.-pattan fel, majd utánam jön. Ketten beállunk a zuhanyzófülkébe. Justin megengedi a vizet.

-Jujj, hideg.-vihogok.

-Bocsi.-kuncog, majd melegebbre állítja. Szinte forró, de nagyon jól esik. A fülke üvege bepárásodik.

-Bezártad az ajtót?-nézek rá.

-Hát, öööö.... Nem.-vallja be.

-Jajj nemár, de hülye vagy.-nevetve bújok hozzá.-Bírnám, ha bejönne valaki, azt hinné...-nem fejezem be, de mindketten hahotázni kezdünk.

-Álljon meg a menet, hadd nézzelek.-csúsztatja a derekamról a hasamra a kezét.-Végre van rajtad valami kis husi.-vigyorog.

-Pff. Igyekeztem meghízni, mert mindenki azt mondja, hogy milyen jó ha egy csajon "van mit fogni".

-Igen. Most már kijelenthetem, hogy irtó dögös alakod van.

-Hát... Köszi.-kuncogok.

-Mmm, nincs mit.-nyalja meg a száját. Folymatosan röhögünk, miközben a jó meleg vizet folyatjuk magunkra. Juss a homlokát az enyémnek döntötte. Egyre csak közeledett. Nem ellenkeztem. Már csak egy centi volt ajkain között, amikor...

-Justin! Michey!-halljuk meg Ryan hangját.-Hol vagytok?-erre megint vihogni kezdünk, mint az őrültek.

-Itt vagyunk.-lép ki Juss a fülkéből, ahonnan elképeztő mennyiségű gőz árad. Utána megyek. Még mindig nevetgélünk.

-Ó, de jó.-mondja Ryan.-Akkor jöttök?

-Ja, aha, csak átveszem a pizsimet.-bólintok, odasétálok a bőröndömhöz, kiveszem belőle a világoszölt vállpántos felsőt, meg a hozzá illő sortot. Juss jön utánam. Mikor bemegyek a fürdőbe, mosolyogva kilökdösöm, majd magamra zárom az ajtót. Megtörölközök, és átölözök. A hajamat átfésülöm az ujjaimmal, majd kimegyek a srácokhoz. Már Justin is felvette a "pizsamáját", ami persze egy alsónaciból áll, és semmi több. Mindketten rámnéznek.

-Kész vagy?-kérdi Ryan.

-Aha. Menjünk már. Úgy ácsorgunk itt mint három idióta.-grimaszolok, majd átmegyek a mellettünk lévő szobába, amit jelenleg Ry birtokol. Valamiért ebben a szobában nagyon hűvös van.

-A hőmérsékletért bocs, elfelejtettem lekapcsolni a légkondit... De szereztem nektek is takarót.-mondja végül önelégülten. Justinnal bebújunk az ágyba, a fehér takarót pedig magunkra húzzuk.-Oké, úgy tűnik nem tudok elszámolni 4ig.-jegyezi meg, mikor ránk néz, mivel a miénken kívül csak két takaró maradt, beleértve az övét...

-Megoldottuk.-legyint JB. Normális esetben nem mennék falnak ettől az inkább lepedőnek nevezhető valamitől, de Biebs testhőmérséklete ebben közrejátszik, ugyanis az vérfarkas révén a 46 fokot is eléri. Ezt tudván óvatosan hozzábújok, amit ő széles mosollyal fogad. Nem sokára megjön Avril is, fekete sortban, és egy rövidke fekete toppban. Ő is befúrja magát az ágyba mellénk egy kisebb káromkodás kiséretével, amiben épp afelőli megrökönyödését fejezi ki, hogy milyen hideg van itt. Mi ezen halkan nevetünk. Ry mosolyog, majd beteszi a dvd-t, és odamászik Avril mellé. A medencénél nem vicceltem, ez a film TÉNYLEG ijesztő. Néha mikor JB érzi, hogy megiojdek rendszerint megsimogatja a hátam a takaró alatt, vagy szorosabba ölel át. Annyira aranyos, de félek, hogy karácsony után vége lesz a turnénak, és megint elszakítanak minket egymástól. Ebbe amúgy bele sem merek gondolni... Mintha tudná, hogy rossz dolgokra gondolok, finoman simogatni kezdi a vállam, ami nagyon jól esik. Meg akarom vakarni az orrom, de a bal kezem valhogy beleakad Justin valamelyik testrészébe, így mikor sikerül kiszabadítanom rendesen orrbavágom magam. Elég nagy erő van a karomban, konkrétan úgy érzem csillagokat látok. Még egy könnycsepp is végigfut az arcomon, és Juss mellkasára folyik. Rögtön rámkapja a fejét.

-Baj van?-kérdezi aggodalmasan.

-Nincs.-mosolygok.-Orrba vágtam magam.

-Jaj, Devy.-általában ezt mondja ha valami hülyeséget csinálok, egy mosolygós szemforgatás mellett. Néha még puszit is ad, de ez most sajnos elmaradt. Még szorosabban bújok hozzá. Már érzem a szívverését. És imádom. Ez az egész így tökéletes, mert érzem, hogy itt van velem, és most végre semmi nem áll közénk. Becsuktam a szemem, mélyen beszippantottam az illatát, majd igyekeztem a borzalmas filmbeli hangok ellenére is elaludni a karjai közt.

Sziiaasztook.!

Itt van, kész.:)

Remélem tetszik.;DD

Komizzatok, és véleményeket is kérek.:)

És nehogy elfelejtsétek megnézni: http://www.firststep2foreverourstory.blogspot.com/

Pussz: Dócy#

*//Láttam, ahogy flörtöltetek.//*

Hey hey, you you.! :) Mielőtt elfelejteném... Új blog (Justinos.)_:  http://firststep2foreverourstory.blogspot.com/

Nézzétek majd meg...: )

Na de itt a rééész:

*Justin Bieber Szemszöge.*
-Juss. Juss. Ébredj.-hallom Michey hangját, és simogatást érzek csupasz hátamon. Az érintésétől kiráz a hideg. Nagy nehezen kinyitom a szemem. Oldalra nézek. Mosolyogva néz rám.-Jó reggelt. Mingyárt 9 óra.
-Sziaa.-nyögöm, majd visszateszem a fejem, és becsukom a szemem. Aztán kinyitom. Michey összefont karokkal néz rám, de még mindig mosolyog.
-Simogass méééég.-nyafogok.
-Kelj fel.-puszilja meg az arcom.
-Oké.-pattanok fel, és gyorsan felhúzok egy fekete csőgatyát egy fehér pólóval meg fehér suprával.
-Pakolj, 5 perc múlva indulunk.-mondja, majd a saját táskájához megy. Végignézek rajta. Fekete csőgatya, fehér tornacipő, sima fehér blúz, az ujját feltűrte, elöl a hasán összekötötte. Jól néz ki, mint mindig. Ő már láthatóan összepakolt, csak próbálja bezipzáronzni  a táskáját.
-Segítsek.?-nézek rá.
-Nem kell, köszi.-mondja, majd végre sikerül összehúznia. Én eközben belefűzöm az övet a gatyámba. Úgy néz rám, mint egy hülyére.-Nem értelek.-csóválja a fejét.
-Miért?-kérdezem, miközben a csattal babrálok.
-Minek veszel fel övet, ha úgyis a segged alatt hordod a gatyát?-nevet.
-Hát mert jól néz ki.-mondom, mintha egyértelmű lenne.
-Ahhaa.-bólint értetlenül, majd rám hagyja.-Hadd segítsek.-jön oda hozzám, elém térdel, és ő is próbálja becsatolni az övem.-Így jó lesz?-csatolja be.
-Tudod szorosabbra?-nézek rá.
-Persze.-jól meghúzza. Usher nyitja ki az ajtót.
-Sziaasztok... Mit csináltok?-néz ránk.
-Jaj, ne ilyen szorosra.-nyögök fel.
-Jó, bocsi, bocsi, bocsi.-lazít rajta.-Amúgy szia Ush.
-Szia Usher.-mondom.
-Mit csináltok?-ismétli meg a kérdést vigyorogva.
-Becsatolja az övem.-válaszolok egyenesen. Miután becsatolta Michey feláll, és Ush felé fordul.
-Oké... Na mehetünk?
-Aham.-bólogatunk. Lemegyünk az előcsarnokba.
-Helló.-köszönünk.
-Sziasztok.-mondják.
-Tegnap mikor jöttetek haza?-néz ránk anyu.
-Éjfél körül.-von vállat Michey. Ja, vagy inkább 6 körül....
-Látom tisztáztátok a dolgokat.-mosolyog Pattie.
-Igen.-mosolygunk.
-Helyes.-mondja Avril, és elrángatja Michey-t.
-Kölyök, bepakolnád a kocsiba Michey táskáját is?-néz rám Usher.
-Természetesen.-bólintok vigyorogva. Megfogom a táskáját az enyémmel együtt és kiviszem a kocsihoz. Mikor megyek vissza megpillantom Michey-t a hotel előtti lépcsőn ülni. BlackBerry az ölében fekszik. Leülök melléjük.
-Szia Justin.-vigyorog Berry.
-Hát szia.-mosolygok.
-Kibékültetek.?-kérdezi.
-Igen.-ölelem át Michey-t az egyik kezemmel, mire ő vállamra hajtja a fejét.
-Ennek örülök.-mondja őszintén Berry.
-Min gondolkozol?-simogatom meg Michey arcát.
-Nem tudom.-von vállat, majd elneveti magát.-Még mindig ott tartok, hogy minek neked öv a gatyádba.
-Jaj Devy.-forgatom meg a szemem.-Ennyire érdekel?
-Igen, mert fura.-nevet.
-Amúgy én sem tudom, csak úgy... Tetszik.-mondom közömbösen.
-Értem.-bólint.
-Srácok, indulunk!-lép mellénk Avril.-Jaajj, de aranyos macska.-simogatja meg BlackBerry-t, aki ezt dorombolással díjazza. Felállunk. Beszállunk a kocsiba. Berry kis híján végig dorombolja az egész utat a reptér felé, ahogy Michey simogatja. Nem csodálom... Én is dorombolnék... A repülőút most nem olyan hosszú. Cél: Olaszország.
Rómában vagyunk. Ahogy beérünk az előcsarnokba a szállodaigazgató elénk siet.
-Mr. Bieber, Ms. Grady. Nagyon örvendek.-kezet rázok vele, Michey-nek kezet csókol.-Megmutatom a lakosztályukat.-kísér minket a lifthez, és ott megnyomja a 13+3-as gombot. Felérünk. Kilépünk a liftből. Itt egy keskeny folyosó van, és három ajtó. A középső ajtó kulcsát veszi elő, kinyitja az ajtót, és mutatja, hogy "Csak utánunk.". Belépünk.

-Aztaa...-nyög Michey. Körülnézek. Van egy társalgó, 4 fürdő, 7 hálószoba (mindegyikben 1 vízágy, egy franciaágy, 4 éjjeli szekrény, két nagyszekrény, és kijárat a teraszra), kinti medence+jakuzzi, és egy játékterem, ahol van csocsó, billiárd asztal, bowling pálya, és külön egy kb. 25x10 méteres kosárpálya. Tulajdonképpen az egész emelet a miénk. Ja, és a terasznál kihagytam, a gyönyörű tengerparti kilátást. És a macskának külön ágya van.

-Kellemes időtöltést, és jó éjszakát kívánok.-mondja a szálloda igazgató, majd kimegy. Mi már választottunk magunknak egy szobát, a többin majd osztoznak anyuék.
-Te alszol a vízágyon.-szögezi le Michey.
-Aludhatsz rajta te, ha szeretnél...-mondom neki.
-Áh, én nem... Mindig leesek róla.-grimaszol.
-Hát, jó. De én felajánlottam. Ha nem, hát nem. Én nem kényszerítelek semmire.-dobom le magam a vízágyra.
-Ah, hány kiló vagy te macska?-teszi le az ágyára Berryt.
-Maximum 10... 15...-válaszol a macska. 10 kilós macska!
-Na mit csináljunk?-mászik fel mögém a vízágyra Michey.
-Hát nem is tudom...-gondolkozok.-Bowlingozni nem tudok, ahhoz túlságosan fáj a vállam... Meg nincs is nagyon kedvem hozzám.
-Megmasszírozom a vállad.-mosolyog, és mögém térdel.
-Oké.-nevetek.-Ennyire unatkozol?
-Aha. Nekem mindegy, csak csinálhassak valamit.-von vállat, majd masszírozni kezd.
-Ahh.-nyögök fel.-Ez nagyon jóó.-hajtom hátra a fejem. Oké, ez kicsit félreérthető volt, de mindegy...
-Csak ki ne folyjon a nyálad.-kuncog.
-Nem fog. Vigyázok rá.-vigyorgok csukott szemmel.
-Kell is. Nehogy elpazarold.-nevet.
-Hát nem is.-nevetek én is.
-Gyerekek.-nyit be a hangja alapján anyu.
-Igen.-néz oda Michey.
-Mi eldöntöttük, hogy kipróbáljuk a medencét, nem jöttök?-kérdi.
-Majd később, anyu.-szuszogok.
-Jól van.-hallom a hangján, hogy mosolyog.-Akkor majd gyertek.-majd becsukja az ajtót. Egy kis idő múlva majdnem leragadnak a szemeim.
-Mindjárt elalszol.-kuncog Michey.
-Érzem...-mondom.

-Várj akkor.-fejezi be, majd elmászik mögülem. Hátradőlök. Michey elfelejtette, hogy a vízágynak van egy olyan tulajdonsága, hogy olyan mint a matrac, és kettőnk közül a nagyobb súlyúnál süpped be... Szóval nálam.

-Jaj nekem.-nevet mikor az egyik oldalról a másikra csúszik..... Rám.-Ne haragudj.
-Áh, semmi baj.-nevetek.-De innen most hogy kelünk fel?
-Hm...-mosolyodik el.-Hát így.-lassan felemelkedik rólam, és felettem lebegni kezd. Majd úgy ahogy BlackBerry szokott ő is röpködni kezd a szobában.
-Bírnám ha most benyitna Usher.-nevetem el magam.
-Te nem jössz?-mosolyog rám.
-Ezt most úgy mondtad mintha tudnék repülni...-nézek rá.
-Persze, hogy tudsz.-fogja meg a kezem, és én is felemelkedem.
-Zsííír.-vigyorgok. Közelebb megyek hozzá. bal kezemmel finoman megfogom a derekát, jobb kezemmel meg a kezét. Elmosolyodik, és bal kezét a vállamra teszi. Csak ránéz a szoba sarkában pihenő mini hifire, és azon beindul a zene. Taylor Swift-től a Love Story. Mivel lebegünk, arra nem kell figyelnünk, hova lépünk, csak a levegőben keringünk. Erről most nem a szőke herceges mesék jutnak eszembe, mikor Hamupipőke a királyfival táncol a bálon. Nem. Sokkal inkább Pán Péterhez és Wandy-hez hasonlítanám magunkat...
-Még szerencse, hogy repülünk... Mert egyébként nem tudok táncolni.-mosolyog keserűen. Mármint úgy érti lassúzni nem tud, ugye? Mert a színpadi koreókban nagyon ügyes.
-Hogyhogy?-nézek rá.
-Hát... Én igazából nem voltam még sulibálon, szóval nem táncoltam még egy fiúval sem. Meg hát, régen nem voltam valami nagy szám, nem mintha most az lennék, de akkor abszolút senkinek nem kellettem... Szóval sosem volt senki akivel mehettem volna... Így inkább otthon maradtam.-meséli.-Nekem az kimaradt hogy azt újságoljam el a barátnőmnek, hogy elhívott a sulibuliba az a srác aki tetszik, mert... Nos, én ebben a szituban azt a szerepet töltöttem be, akinek meséli barátnője a jó hírt... Igen, öhm, Jessicát legalább 20an elhívták...
-Nem tudom, de ha én a ti sulitokba jártam volna, biztos téged hívlak el.-mosolygok rá.
-Aranyos vagy, de... Te nem láttad még Jess-t. Ő nagyon szép lány, divatosan öltözködik, gyönyörű sötétbarna haja van, meg kreol bőre, tökéletes alakja, rengeteg szép kiegészítője (az apjának bizsuboltja van), és vicces, meg kedves lány.
-Gondoltam, hogy nem bunkó ha a barátnőd.-nevetek halkan.-Amúgy meg ez nem minden egy lányban. A fiúkat nem csak az szépség meg a belső vonzza.
-Akkor mi a franc?-grimaszol.
-Hát, mondok egy példát: Itt van Avril. Nagyon szép lány, kedves, vicces, és tehetséges. Igaz, nem igazán az én korosztályom, de ez most mindegy. Szóval Avril hiába ilyen "tökéletes", ha mondjuk nekem pont Te kellesz. Érted? Amit az a sok srác Jessica iránt érez, az puszta rajongás. A szerelem az egész más. Az még egy csúnya lányt is képes a legszebbé varázsolni.-magyarázom.-Ne érts félre, nem azt mondtam, hogy csúnya vagy, hanem hogy ha nem lennél szép akkor is beléd szerethet bárki.-mondom gyorsan.
-Ez tényleg csak példa volt?-kuncog.
-Hát öööö... Élő példa.-nevetek.
-Elmegyünk akkor Pattie-ék után?-kérdezi.
-Aha.-mondom. Bólint, kivesz a táskájából egy lila fekete csíkos bikinit és bemegy a fürdőbe. Én gyorsan átveszem a fehér mintás szörfgatyámat, és az ajtó előtt várok.
-Kész vagyok.-jön ki.-Most veszem fel először ezt a bikinit.-mondja önelégülten.
-Nagyon jól áll.-bókolok.
-Köszönöm.-puszilja meg az arcom, ahogy elmegy mellettem, ki az ajtón. Én csak kábultan állok.-Jössz?-néz vissza. Bólogatok, majd én is utána megyek. Kimegyünk a medencéhez, anyu és Avril a napozóágyakon fekszik, és olvasnak, Ryan, Ryan, Usher, Scooter, David, és Kenny a vízben őrültködnek.
-Sziiasztok.-megy oda Michey Avril-ékhez. Én rögtön beleugrok a vízbe. Ryan lábához úszok, és lehúzom a víz alá. Feljövök.

-Ó, haver ezt még megbánod.!-dugja ki a fejét ő is a vízből. Itt elkezdődik a 'kitudjaelőbbvízbefolytaniamásikat' játék. 

-Justiiin.-szól anyu Avril-ék mellől, majd mutogat, hogy jöjjek ki egy kicsit. Vállat vonok és kimászok.

-Igenis.-szalutálok.

-Apádék idejönnek. Egy pár napot itt lesznek, mert apád nagyon szeretne látni téged meg Michey-t, és...

-Oké, álljunk meg.-tartom fel a kezem.-Ez a többesszám... Jaxon és Jasmine is jön?

-Igen.-bólint. Észreveszem, hogy Michey telefonon beszél valakivel.

-És pontosan meddig is maradnak?-kérdezem sunnyogva.

-Hát 4-5 napot max.-von vállat anyu.

-Király.-fújok egyet.

-Nem is örülsz?-néz rám Avril. Hogy őszinte legyek, nem. Mert fogadjunk, hogy a húgom állandóan Michey nyakán fog lógni... Úgy látszik ezen a héten nem jövök össze vele...

-Dehogynem.-erőltetek mosolyt a képemre. Majd elcsípek egy mondatot Michey beszédéből.

-Oké, akkor majd találkozunk, én is szeretlek kis szívem. Sziiia.-teszi le a telefont, én meg sokkos állapotba kerülök. Bár ez addig tart amíg oda nem adja anyuank a telefont, aki elteszi a táskájába. Így rájövök, hogy csak valamelyik törpével beszélt. Szánalmas, hogy milyen féltékeny tudok lenni két másodperc alatt!

-Na jó akkor én most...-mutatok Ushert-ék felé, és már ugrok is. Értékelem ebben a medencében, hogy nem másfél méteres víz van benne, hogy az ember eltöri a lábát, ha beleugrik. Ez a víz vagy 3 méteres vagy több. Mikor feljövök, nagy-nehezen kinyitom a szemem. Egy ideig csak nézegelődök, majd valaki leránt a víz alá. Kinyitom a szemem, és meglátom Devy-t, ahogy a nyakamat átkarolva vigyorog rám. Lazán átkarolom a derekát. Aztán kiszúrja a szemem, hogy levegőt vesz... Szabályosan beszívja a vízet, aztán buborékokat fúj ki. Mikor feljövünk még mindig ölelkezve értetlenül nézek rá.

-Szia de régen láttalak.-mosolyog.

-Igen.-kuncogok.-Hé, te hogy csinálod ezt?

-Mit?

-Hogy kapsz levegőt a víz alatt...

-Ja. Olyat minden tündér tud.-mondja halkan.-Varázslatos, nem?

-Igen, te mindig is az voltál.-mosolygok rá féloldalasan.

-Tudom.-kuncog.-Na pussz édesem.-kacsint, majd kicsúszik vizes kezeim közül. Mikor oldalra nézek már Ryan-nel "verekedik". Lassan odaúsztam, megfogtam a lábát, és lerántottam a víz alá. Mikor feljöttünk köpködte ki a vizet.

-Teeee. Megakadályoztad, hogy beteljesítsem a végzetem.-mondja fenyegtően mutogatva.

-Az a végzeted, hogy lenyomd Ryan-t a víz alá?-vigyorgok.

-Oké, ez talán enyhe túlzás deee... Van benne valami. Most itt hagylak.-simítja végig a mellkasom, majd  újra kisiklik ölelésemből. Utánamegyek, éshátulról szorosan átölelem. Finoman lenyomom a víz alá, majd kihúzom.

-Erre nem gondoltál, igaz, szépségem?-beszélek a fülébe.

-Justin Drew Bieber...-fordul meg sziszegve, de félig mosolyog.

-Igen, drágám?-vigyorgok rá.

-Rossz vagy.-csóválja a fejét.

-Büntess.-súgom neki. Elvigyorodik. Jobb kezével finoman simít végig a nyakamtól az államig. Lassan közelebb hajol. Én teljesen ellazulok. Hagyom, hogy azt csináljon velem amit akar. Lehúz a víz alá. Lágy puszit nyom a szám szélére, amitől teljesen libabőrös leszek. Csak nézek magam elé. Ő közben lassan felmegy a víz tetejére. Tíz másodperc múlva levegőhiány miatt én is követem a példáját, de ő már a medence szélén ül, és Avril-lel beszélget.

-Mizu haver?-úszik mellém Ryan.

-Semmi... Még mindig.-sóhajtok.

-Hát, az előbbit én nem nevezném semminek.-vigyorog.

-Milyen "előbbit"?-nézek rá tettetett közömbösségel.

-Láttam ahogy flörtöltetek. Elég heves a csajszi, mi?-húzogatja a szemöldökét. Megforgatom a szemeim, majd Avril-ék felé kezdek úszni, újabb ördögi szándékkal...

Húú. Ez sem lett rövid.XDD Egész napos munkaa.:PP  PLS. vélemények, komik, stb.:) Dócy#

*//Mit szólsz hozzá Devin?//*

*Michell Grady Szemszöge.*

Sötét van. És hideg. Én meg utálom magam. Utálom az életem. Olyan hülye vagyok... Amúgy gondolkoztam a dolgokon. Justinnak nem lehet baja, ha meghalok. Mert már nem manó. Ha tényleg Ronnie harapta meg, akkor ő éppen most alakult át teljesen vérfarkassá. Mármint, nem marad persze farkas, csak át tud változni. Amúgy a vérfarkasok nem feltétlenül gonoszak...  Az erdőben sétálok, nagyjából 3-4 órája. Mondhatnám, hogy nem tudom minek jöttem ide... De akkor hazudnék. Igenis tudom. Azért jöttem ide, hogy felkeressem a kedvenc nagybátyámat. Tudom, hogy itt van. Alig várom, hogy megtaláljam. És ha megtalálom, megölöm. Mozgás a bokorban... Háhá. Most megvan. Odanézek. Egy hatalmas medve méretű, szürke farkas jön elő a bokorból. A szájából nyál csöpög. Gusztustalan. Felém közeledik. A hold egyre jobban megvilágítja. Belenézek a szemébe. Gonoszul vigyorgok. De hamarosan ráfagy a mosoly az arcomra. Ez a szempár... Nem olyan mint Ronnie-é. És csak ekkor ismerem fel ki a vérfarkas... Az én Justinom!
-Juss.-suttogom fájdalmasan. Lassan közelebb lépkedek hozzá. Nyújtom felé a kezem.Válaszul mély torokhangon felmordul. Egy lépést hátrálok. Krákogva közeledik felém. Ez elég figyelmeztetés arra, hogy futni kezdjek. A fenevad utánam ered. Úgy rohanok, hogy majdnem megbotlok a saját lábamban. Be az erdőbe. A sűrű aljnövényzet megnehezíti a dolgom. Fák sokasága nyújtózkodik el mindenhol. A lombjuk sűrű. Az ágak megkarcolják az arcom, a gaz a lábamat szúrja. De nem állok meg. Nem fordulhatok szembe Justinnal. Nem bánthatom. Csak menekülni tudok. Mikor hátranézek látom, hogy még mindig lohol utánam. Fogait mérgesen csattogtatja. De miért akar megölni?! Elhiszem, hogy utál, de ezt azért nem kéne... Vagy én vagyok csak ilyen puhány? Ezen gondolkozom, de nem állok le. Aztán leesik... A telihold! Nem ő akar megölni, szimplán nincs magánál. Nem Justin mérges... Csak a benne lakozó szörny gyilkolni kívánkozik... Valahol a szívem mélyén mégis tudom: Megérdemelném a halált. Akkor legalább a lelkiismeretem tiszta lenne. A talaj irtó csúszós, minden tiszta sár. Aztán leállok. Egy vastag fa törzse mögé bújok. Justin is lelassít. Sunnyogva néz körbe. Még levegőt sem merek venni, annyira félek. Ebben a küzdelemben a biztos halál rám mosolyogna. Hiszen én sosem ártanék neki. Akkor inkább öljön meg. A fához simulva jobbra araszolok. A gyomrom összeszorul. A számat harapdálom. Lassan jobbra fordítom a fejem. Justin hatalmas farkas pofájával találom szemben magam. Vicsorog, de ez talán inkább gonosz mosolygás akar lenni részéről. Két lábon áll! Bal mancsa lendül, és akkora pofont kapok tőle, hogy azt hiszem még a nyakam is beletörik. Elterülök a földön. Könnyeim előjönnek, ahogy nézem, hogy felém lépked. A számból folyik a vér... Nem csak az ütéstől, hanem mert el is haraptam a számat. Köpök egyet, de a szám újra megtelik piros, meleg, vasszagú folyadékkal. Próbálok hátrafelé mászni. Közben elképzelem az igazi JB-t. Ember alakban. Az édes kis 32-es mosolyával, amit többé nem fogok látni tőle. Ábrándozásomból egy farkas ordítása ráz fel. De ez nem Juss. Jaj, ne! Justin a hang irányába fordítja a fejét, majd otthagyva engem elindul Ronnie felé. Megijedek. Nem akarom, hogy baja essen. Megfogok egy követ, és a lehető legfinomabban (úgy, hogy azért megérezze) a fejéhez vágom. Felmordul. Rám néz.
-Mi van Juss?-próbálok valami gúny szerű hangnemet megütni több-kevesebb sikerrel. Megvakarja a fejét, ahol a kő megütötte.-Fáj, ugye?-nem, ez nekem fáj. Nem szívesen vagyok vele ilyen bunkó, de az ő érdekében teszem. Lábával dobbant egyet. Bevallom, szinte rettegek tőle, hogy mit fog most csinálni... Acsarogva, köpködve veti rám magát. Ez nem lesz kellemes. Hideg leheletét érzem a nyakamon. El fogja harapni a torkom... Éles fájdalom hasít a lábamba. Felnyögök.
-Óh, jaj.-hallok gúnyos vihogást a hátam mögül. Na vajon ki az?-Most mi lesz?
-Remélem az, hogy miután engem megölt, veled is végez. De te miért nem vadulsz meg a holdtól?
-Bevettem az orvosságom.-vigyorog.
-Erre van orvosság?-nézek rá, Justin még mindig rajtam áll. Két mellső mancsával a kezemet fogja le, és a nyakamnál szimatol.
-Van bizony.-mondja.-Kár, hogy Justin nem tudott róla. Mit szólsz hozzá Devin? A fiúd fog végezni veled... Hm, szomorú vég.-mondja tettetett szomorúsággal.
-Először is: Ne hívj Devin-nek. Rosszul vagyok tőle.-hiába, Ronnie mindig a második nevünkön szólított minket. Ő volt az egyetlen, aki nem érezte, milyen irtózatosan rondák.-Másodszor: Justin nem a fiúm...-ezt kicsit elhalva mondtam ki, de sikerült.-Harmadszor: Mit szólnék hozzá? Nincs nagyon mit hozzáfűzni ehhez.
-Igaz. Hiszen, már semmit nem tudsz csinálni. Egy rossz mozdulat, és Bieber végez veled. Nem tudom meddig kívánja húzni az időt, de majd beszélgetünk. De ne félj, ha megtette utánad küldöm.
-Köszi. Kedves tőled.-nyögöm flegmán.
-Akkor majd találkozni fogsz a szüleiddel. Az arrogáns, szánalmas repedt sarkú anyáddal, és a nagyképű, ostoba, hiszékeny....
-Elég!-fakadok ki. Justin megnyalja a nyakam. Ez talán azt akarja jelenteni: "Halkabban kislány, nem szeretem az ilyen hangnemet!"
-Ne szégyelld, tombold ki magad nyugodtan, amíg csak lehet. Justin türelmetlen... Ahogy látom, nincs hátra 5 perced.-csóválja a fejét sajnálkozva.
-Fogd már be...-morgok.-Te meg mire vársz? Ölj meg, vagy szállj le rólam.-fordulok Juss felé. Ezt nem kellett volna mondanom. Justin ugyanis vérig sértődik, és a pólómat feljebb húzva belevési a karmait hasamba. Felszisszenek. Ronnie kuncog.
-Ha nem bánod, egy kicsit lelépek, de ígérem még visszajövök. Egy fél óra, és itt vagyok, addig talán megteszi. És akkor gratulálok neki, majd lehetőleg elvágom a torkát.
-Hajrá.-mondom közömbösen, és látom, ahogy eltűnik a rengetegben.-Hát... Ketten maradtunk nagyfiú.-próbálok mosolyt erőlteti az arcomra. Bólint. Szóval érti mit beszélek.-Tudod, sajnálom, hogy nem emberi alakban vagy itt... Nagyon kellenél.-oldalra dönti a fejét.-Beszélnünk kéne... De most már mindegy. Csak ölj meg. A többit majd a másvilágon...-fordítom el a fejem. Megint valami vigyorgás félét hoz össze, majd véres hasamon pihenő mancsát újra a vállamra helyezi. Elégedetten csattogtatja fogait. Nyála rám csepeg. Ettől kiráz a hideg.-Mielőtt megölnél...-szólalok meg.-Megnézhetném mennyi az idő.?-kicsit hezitál, de végül bólint.-A zsebemben van a telefonom.-ezzel arra célzok, hogy engedje el az egyik kezem. De ehelyett fejét a zsebembe dugja, és óvatosan kiszedi a mobilom. Mellém dobja, és orrával megnyom egy gombot. Ránézek a kijelzőre. 04.46. Öt körül már ideérnek a felhők, talán el tudnám addig még húzni az időt.-Öhm. Kösz..-bólint, és újra a nyakam felé közelít.-Tudod, azt vettem észre, hogy a szemed olyan mint ember formádban.-újra megáll és kíváncsian néz rám.-Igen. Rögtön felismertelek róla. Ugyanolyan csillogó barna, mint egyébként. Ha tudnád mennyire jóban voltunk mikor ember voltál. Kár, hogy nem beszélhetjük meg, mert én nem szívesen veszekszem veled.-mondom. Aztán folyamatosan minden baromságot össze-vissza beszélek. Úgy 10-15 percig még elhallgatja, de elege lesz belőle. Ezt morgással adja tudtomra.-Hát jó.-sóhajtok.-Akkor gyerünk.-hajtom hátra a fejem. Fogai csattognak. Szívem a torkomban dobog. Számolom a másodperceket. Száját kinyitja... 3... 2... 1... És.... Hirtelen sötétebb lesz. Nincs holdfény, nem látok semmit. Egy ideig azt hiszem meghaltam, de még mindig érzem a súlyát magamon. De valahogy más. Karmai nem karcolják a vállam, ahogy fogja, nem csöpög nyál, nincs krákogás, nincs lihegés... Illetve az van, de az én vagyok. A súly most nem olyan nehéz, bár még mindig nem könnyű. Aztán nincs rajtam semmi. Sem a két mancsot nem érzem, sem azt, hogy valaki fújna rám levegőt. Nagy nehezen felülök. A vérfarkas eltűnt, de úgy érzem... Valaki még mindig van itt. Mocorgást észlelek magam előtt. Bátortalanul a telefonom után nyúlok, és oda világítok.
-Juss... Te vagy az?-suttogok, majd meglátom a fényben Justin Biebert. Ember alakban. Háttal ül nekem, de így is tudom, hogy ő az. Hangom hallatán felém fordul.
-Michey?-jön közelebb.
-Ki más?-most már sikerül mosolyognom. Hanyatt dőlök.
-De ha te ott vagy... Én...
-Rólam szálltál le az előbb.-mondom.
-De... Elmondanád mit keresünk mi itt? Hány óra van?
-05.11.-válaszolok.-És nem. De meg tudom mutatni.
-Hogyan?-kérdezi.
-Figyelj. Fogd meg a kezem.-nyújtom a jobbomat felé, mire ő minden habozás nélkül megfogja.-És most csukd be a szemed. Elmondok egy varázsigét, amivel emlékezni fogsz. Te csak ismételd utánam.-bólint, majd elkezdem mondani az értelmetlen szavakat. Juss csukott szemmel mondja utánam. Befejezem.
*Justin Bieber Szemszöge.* *Emlék.*
-Justin, hidd el, tévedsz. Michey sosem tenne ilyet, főleg veled.-a szobában ülünk, anyu éppen azt magyarázza, hogy megint nem látom át a helyzetet.
-Figyelj Devy... Nem lehet ezen pörgetni? Nincs kedvem még 2 órát várni...-kérdezem reménykedve.
-Csak gondolj erősen arra, hogy mikortól szeretnéd látni, és oda fog pörögni.-válaszol. Hallom a hangján, hogy mosolyog. Összpontosítok... 11.00! 11.00! 11.00! Hirtelen látom magam, ahogy kilépek a szállodából. Futok. Be az erdőbe. Egy kis idő múlva megállok. Felnézek az égre. Rázni kezdem a fejem, megfordulok, és egy hatalmas, grizzly méretű farkassá változom. Futni kezdek. Valami szagot követek... Fél óra telik el, és nem találok semmit... Oké, akkor 3.00! 3.00! Megint csak futok. De most van még valaki ott. Egy lány... Felismerem.
-Na ne.-nyögök.
-Mit látsz?-hallom Michey hangját.
-Éppen téged üldözlek....
-Ó jee, itt kezdődik az izgalmas rész.-nevet. Egy fa mellett megállok, és két lábra emelkedek. Megyek balra... Balra... Nahát, itt van Devy! Felém fordul. Morgok egyet, és.... Nem hiszem el! A lány vére a földre fröccsen, majd szegény Michey hanyatt vágódik. Vicsorogva közelítek felé. Farkasüvöltés... Elindulok a másik fenevad felé. Drukkolok neki, hogy tépje szét. De nem. Michey a fejemhez vág egy követ.
-Na, ezt miért csináltad?-nyafogok.
-Mármint a követ? Nem akartam, hogy nekimenj Ronnie-nak. Bajod esett volna...-mondja. Hangjában kedvesség hallatszik.
-Köszönöm.-mosolygok. Megint az emlékre koncentrálok.
-Mi van Juss?-kérdi gúnyosan a vérfarkastól.-Fáj ugye?-valahogy látszik rajta, hogy nem igazán akar sértegetni, csak, hogy visszamenjek hozzá. Ez be is válik, mert Justin-farkas acsarogva veti rá magát. Két mancsával lefogja. Egyre csak Michey nyaka felé közeledik. Tudom, hogy nem fogja megölni, mégis nagyon féltem. Szaglászni kezdi... Aztán Ronnie beszélgetni kezd Michey-vel, amit kíváncsian hallgat.
-Ó, jaj.-vihog Ronnie.-Most mi lesz?

-Remélem az, hogy miután engem megölt, veled is végez. De te miért nem vadulsz meg a holdtól?-így Michey.

-Bevettem az orvosságom.-vigyorog.

-Erre van orvosság?

-Van, bizony... Kár, hogy Justin nem tudott róla... Mit szólsz hozzá Devin? A fiúd fog végezni veled.-e mondat hallatán nem bírom, hogy ne mosolyodjak el.-Hm, szomorú vég.

-Először is: Ne hívj Devin-nek. Rosszul vagyok tőle. Másodszor: Justin nem a fiúm.-mondja halkan. Mosolyom elhalványul.-Harmadszor pedig: Mit szólnék hozzá? Nincs nagyon mit hozzáfűzni ehhez...

-Igaz. Hiszen, már semmit nem tudsz csinálni. Egy rossz mozdulat, és Bieber végez veled. Nem tudom meddig kívánja húzni az időt, de majd beszélgetünk. De ne félj, ha megtette utánad küldöm.

-Köszi. Kedves tőled.-veti oda válaszként.

-Akkor majd találkozni fogsz a szüleiddel. Az arrogáns, szánalmas repedt sarkú anyáddal, és a nagyképű, ostoba, hiszékeny....

-Elég!-csattan fel Michey, mire én végignyalok a nyakán csitításképpen.

-Ne szégyelld, tombold ki magad nyugodtan, amíg csak lehet. Justin türelmetlen... Ahogy látom, nincs hátra 5 perced.-csóválja a fejét sajnálkozva Ronnie.

-Fogd már be...-morog rá Devy. Majd felém fordul.-Te meg mire vársz? Ölj meg, vagy szállj le rólam...-erre én megint a nyakát nyalogatom, és közben valamit csinálok vele, ami fáj neki.

-Ha nem bánod, egy kicsit lelépek, de ígérem még visszajövök. Egy fél óra, és itt vagyok, addig talán megteszi. És akkor gratulálok neki, majd lehetőleg elvágom a torkát.

-Hajrá.-mondja Michey. Ronnie elmegy. Felém fordul.-Hát... Ketten maradtunk nagyfiú.-bólogatok.-Tudod, sajnálom, hogy nem emberi alakban vagy itt... Nagyon kellenél.-mosolyog halványan. Kíváncsian oldalra döntöm a fejem.-Beszélnünk kéne. De most már mindegy. Csak ölj meg. A többit majd a másvilágon...-fordítja el a fejét. Én meg nyál-csorgatva közeledek újra torka felé.-Mielőtt megölnél.-szólal meg az utolsó pillanatban.-Megnézhetném, mennyi az idő?-bólintok.-A zsebemben van a telefonom.-beledugom a fejem a zsebébe, és kihalászom a telefont. Megnyomok rajta egy gombot. Michey ránéz.-Öhm. Kösz.-megint megkísérlem, hogy elharapjam a torkát, de újra megszólal.-Tudod, azt vettem észre, hogy a szemed olyan mint ember formádban.-újra megállok és kíváncsian nézek rá.-Igen. Rögtön felismertelek róla. Ugyanolyan csillogó barna, mint egyébként. Ha tudnád mennyire jóban voltunk mikor ember voltál. Kár, hogy nem beszélhetjük meg, mert én nem szívesen veszekszem veled.-vallja be. Ez jól esik.-De, ha megölsz majd, és visszaváltozol, és hazaérnél, kérlek küldd vissza BlackBerry-t Jessicának. És találj ki valamit, hogy Avril-éknek elmondd mi történt...-mondja. Arról kezd beszélni, hogy sajnálja, hogy nem figyelmeztetett a holdról, és hogy reméli minden jól fog menni nélküle is. Én meg csak hallgatom, úgy negyed órán keresztül, majd morgással jelzem, hogy most aztán már elég a beszédből, ütött az órája.-Hát jó.-felsóhajt.-Akkor gyerünk.-hajtja hátra a fejét, majd fogamat csattogtatva megint közelítek felé. Újra érzem, hogy nagyon félek, hogy mi fog történni, habár tudom, hogy Michey túlélte. Aztán elmúlik a holdfény, én pedig visszaváltozok, lekászálódok róla, és ülök azon merengve, hogy mi történt...

-Juss... Te vagy az?-ül fel Michey, és telefonjával rám világít.

-Michey?-kérdezek vissza.

-Ki más?
*** Valóság ***

-Devy, hogy kell ezt kikapcsolni.?-kérdezem.

-Csak nyisd ki a szemed, és elmúlik.-mondja. Ezt teszem, és újra Michey-t látom magam előtt. Azt sem tudom, hol kezdjem a bocsánatkérést...

-Bántottalak... Annyira sajnálom, kérlek ne haragudj...-nézek rá bűnbánóan.-Oké, tudom, hogy a szánalmas kis bocsánatkérésem nem ér semmit, de...

-Jaj, Juss. Én nem haragszom. Sőt, megérdemeltem...

-Nem, nem érdemelted meg. Mert... Nem is tetszik Ryan, igaz?-nézek rá.

-Persze, hogy nem.-mondja.-Hazudtam... Nem Ryan-ről beszéltünk. Rólad. Csak féltem, hogy mit fogsz mondani, ezért nem mondtam el... Sajnálom. És nem örömömben sírtam... De gondolom erre rájöttél.

-Erre igen. Bár nem tudom mitől féltél... Olyan sok lány belém van zúgva, úgy hogy én nem viszonozom ezt, és még soha egyiküknek sem mondtam olyat ezzel kapcsolatban, ami megbántotta volna. És ez is csak egy dolog, de én... Szóval tudod, hogy tetszel nekem, és... Eddig nem vetted észre?

-Nem... De nem a te hibád... Csak.. Mert azok alapján amit rólad hallottam, nem hittem, hogy te komolyan gondolnád...-vallja be.

-Akkor mégis az én hibám, mivel ha nem lennék ilyen "flörtölgetős"....

-Neeem.-nevet.-Az én hibám, mert nem láttam, hogy...

-Tudod mit, hagyjuk.-legyintek.-Menjünk haza.-mosolygok rá csábosan. Látszik rajta, hogy ez elvarázsolja. Majd felállok, és elindulok.

-Juss.-szól utánam.

-Hm?-fordulok vissza.

-Van egy kis probléma.-nevet keserűen.

-Mi?-megyek vissza hozzá.

-Nem tudok felállni... Azt hiszem eltörted a lábam.-mondja és lehajtja a fejét. Még soha nem láttam zavarban, de nagyon aranyos.

-Jaj... Sajnálom. Gyere.-mondom. Leguggolok mellé.-Finoman fogom csinálni, de lehet, hogy egy kicsit fájni fog.

-Oké.-bólogat. Gyengéden a hátára teszem a bal kezem, a jobbat meg becsúsztatom a térde alá.

-Kapaszkodj belém.-mosolygok rá, mire átöleli a nyakam. Óvatosan felemelem, majd elindulok vele.

-Tudod merre kell menni?-kérdezi.

-Azt nem...-csóválom a fejem. Kiérünk az erdőből a főútra.

-Balra és egészen a belvárosig egyenesen.

-Oké.-bólintok. Kisvártatva megpillantjuk a nagy világító BurgerKing feliratot majd a szálloda magas épületét. Odasétálok, és szép lassan fel a lépcsőn beviszem az előcsarnokba. Elkérem a szobakulcsot, és irány a lift. Mikor felérünk, beviszem a szobába, és becsukom az ajtót. BlackBerry a szőnyegen fekszik.

-Csak nem Ronnie?-néz Michey-re.

-Nem. Ez én voltam. De hagyjuk.-mondom. Leteszem az ágyra.-Nincs valami gyógyító varázslatod?-nézek aggódva.

-Nincs.-rázza meg a fejét.-De a nyálad... Az gyógyító...-mondja félénken. Én azonnal vérfarkassá változom. Felhúzza a nadrágját térdig.

-A lábszárad törött el?-kérdezi a macska.

-Aham.-bólint. Lefekszem a földre, és nyalogatni kezdem a lábát. Aztán abbahagyom. Megsimogatja a fejem, én meg visszaváltozok.-Köszönöm.-mosolyog.

-Nincs mit. Ez a legkevesebb.-mondom.-Na és a hasad?-nézek véres pólójára.

-Hát öhm, ha nincs ellenedre...-mondja elpirulva. Elmosolyodok. Miután "lekezeltem", lezuhanyzunk, és leülünk az ágyunkra.

-Én annyira sajnálom, hogy úgy felkaptam a vizet, és meg sem hallgattalak... Nem akarok veled veszekedni, és sajnálom, hogy a fejedhez vágtam azt a sok mindent...-mondom.

-Nem haragszom. Örülök, hogy nem utálsz.-mosolyog. 

Tyűű. Ez eléggé hosszú lett.:DD Remélem nem bánjátok azért... :D

Komikaat.és.véleményeket.pls.! :) Pussz: Dócy#

//Nahát, észhez tértél.?//*

*Avril Lavigne Szemszöge.*
Épp Usher-rel beszélgetek. Arról beszélünk, hogy Justin-nak és Michey-nek duetteznie kéne... Biztos óriási siker lenne. Ekkor hatalmas ajtócsapkodást hallunk. Mikor a hang felé nézek JB-t látom, ahogy idegesen lépked a szobájuk felé. Hol hagyta Michey-t? Rosszat sejtek...
-Utána menjek?-néz rám Usher.
-Ne, majd én.-mondom határozottan. Odalépkedek az ajtó elé.

-In the night I hear em talk the clodest Story ever told... Somewhere far along this road he lost his Soul... To a Woman so heartless... How colud you be so heartless?-hallom a halk, keserű hangot. Bekopogok.-Nem voltam világos?! Hagyjál már békén!-ordít fel Justin. Benézek a szobába. Az ágyán fekszik. Könnyes a szeme, és a plafont bámulja.

-JB.-mondom halkan. Felnéz.

-Ja, csak te vagy az?-néz rám, és felül az ágy szélére.

-Igen.-sóhajtok. Pattie elment vásárolni, szóval úgy látszik most nekem kell betöltenem az anya szerepét...

-Michey küldött falazni, igaz?-kérdezi flegmán.

-Nem.-csóválom a fejem.-Nem tudom mi történt, de Michey még nem jött meg.

-Zsír. Remélem nem is fog.-mondja.

-Mi a baj.?

-Sőt, remélem még időben találok egy csajt a klipembe, mert ő nem fog szerepelni benne.-gondolkozik hangosan, figyelmen kívül hagyva a kérdésem.

-De mondd már el mi a franc bajod van...-nézek rá türelmetlenül.

-Az, hogy az a...

-Ne mondj rá semmit. Szóval mit csinált?-vágok közbe, mert nincs kedvem azt hallgatni  hogy mindennek elmondja a barátnőmet.

-Azt hittem bejövök neki. De csak szédített. Most ahogy jöttem bementem egy benzinkútra, hogy nézzek valami újságot, és mi volt a címlapon? "Justin Bieber és Michell Grady csókolóztak!" Szuper, nem?-dühöng.

-Mit csináltatok?-hápogok.

-Ja.-bólint.-Smárolt velem, mert én vagyok "Justin Bieber". De annyira mindegy, az már régen volt, még nem ismertétek egymást. A lényeg, hogy most mindenki úgy gondolja, hogy mi járunk, a kis cafka meg örül magának, mert jó reklámot csinált. Végülis ez a lényeg, nem? Az meg hogy Justin komolyan gondolta volna ezt az egészet, és most teljesen kivan, senkit nem érdekel...-von vállat gúnyosan.

-Te nem vagy normális.-jegyzem meg.

-Én??? Na most tőled is megkérdezem: Miért? Hol rontottam el?

-Ott, mikor megszülettél.-mondom kimérten.

-Oké. Most próbálom felfogni, hogy megint miért ÉN vagyok a hülyegyerek....

-Azért mert nem látod a fától az erdőt, te marha.

-Hogy mit?-kérdez vissza.

-Mindig a hülye fejed után mész.-most mi van? Én megmondom úgy ahogy van.

-Pff. Most már mindent értek.-mondja cinikusan.

-Épp ez az! Hogy semmit nem értesz!

-Hát magyarázd el!

-Na. Végre én is beszélhetek. Szóval, azt mondod, hogy Michey azért flörtölt veled meg minden, mert te vagy Justin Bieber.

-Egyszerűen tudtam... Minden lány csak a hülye szupersztárt látja bennem...-kezdene megint belepofázni a mondanivalómba, de befogom a száját.

-Egyrészt: Te nem vagy szupersztár. Az én vagyok. Te csak egy felkapott kis énekes vagy akit a "cukisága" miatt szeretnek, nem a tehetsége miatt. De ebbe most ne menjünk bele.-talán ezt nem gondoltam komolyan, de ki kellett mondanom, mert idegesített az egoja.-Most elmondok neked valamit. Michey a lelkemre kötötte hogy ne beszéljek neked erről de most muszáj : TE nem voltál ott, mikor Michey még a karrierje legeslegelején állt. ÉN voltam ott. Állandóan rólad beszélt. Minden este sírt, mert ott hagyott téged, az ő "szánalmas kis álma" miatt. Amikor elmentünk pihenni Hawaiira, minden nap végighallgattam a "Miért nem Atlantába mentünk?" szövegét. Amikor azt mondtam, hogy van egy jó hírem, rögtön azt kérdezte "Beszéltél Juss-szal?". Amikor Chris-hez mentünk, az volt az első gondolata, hogy lehet, hogy te is ott leszel. Minden délután a telefonját nézegette, mert azt várta, hogy majd felhívod. És amikor face-en küldted neki azt az üzenetet... Akkor aztán teljesen odavolt... Amikor a repülőn ültünk, állandóan azt kérdezgette, mikor érünk már oda... Mikor leszálltunk, és megláttunk téged, úgy nézett ki mint valami idióta Belieber, aki ezerrel bömböl a koncerteden, mert úgy imád. Azelőtt még nem láttam olyan boldognak. És mindezek után ne merd nekem azt állítani, hogy ő csak a hírnévért szeretett téged.-fejezem be. Justin döbbenten néz rám.-De ahogy téged ismertelek, a világon mindent a fejéhez vágtál, és elrobogtál... Így ha eddig szeretett is, most már erősen kétlem.

-Öhm, ne haragudj Avril, de szerintem te csak kitaláltad az egészet, hogy megbocsájtsak neki, de mindegy...-mondja ridegen. Ez azt hiszi hazudok!

-Húú, baszd meg, ezt most komolyan mondom, két pofon kéne neked, és helyrebillenne az agyad.-sziszegem.-Hogy szülhetett Pattie ilyen hülye gyereket.?

-Figyelj, erre én még alszom egyet, és majd eldöntöm, hogy tudok-e hinni neked. De addig is üzenem Michey-nek, hogy...

-Nem érdekel mit üzensz, majd talán te megmondod neki. Ha egyáltalán hajlandó látni téged. Mert én a helyében biztos, hogy elküldenélek a...-itt egy kicsit megállok, és veszek egy nagy levegőt. Nyugi, ne legyél ideges.!-Oda ahova gondolom.-fejezem be végül.

-De Ryan is azt mondta kinn, mikor találkoztunk, hogy nem százas a csaj...

-Jó, akkor remélem te is magányosan töltöd a hátralévő éveid (habár így nem jósolok neked többet 10 évnél), ahogy az agyatlan barátod.-vágom a fejéhez.

-Ne beszélj így a legjobb haveromról....

-Bárkiről beszélek így aki hülyének nevezi a barátnőmet!-csattanok fel.-De tudod mit, nem is kell a társaságod Michey-nek. Ne is szólj hozzá. Nálad jobbat érdemel.-mondom, sarkon fordulok, kimegyek, és bevágom magam után az ajtót.

-Nem láttátok Michey-t?-lépek oda Usher-ékhez.

-Nem. Még mindig nem jött meg.

-Mennyi az idő?

-22.48.-néz rá Usher az órájára.

-De hát nem Justinnal ment sétálni?-kérdi Pattie.

-De, csak éppen Justin már egy órája megjött.-mondom idegesen.

-Megint csinált valamit, igaz?-kérdez rá Pattie.

-Kérlek beszélj vele, rám nem hallgat.-döntöm oldalra a fejem.

-Rendben.-bólint, és elindul Justin szobája felé.

-Mire jutottál a kölyökkel?-néz rám Usher.

-Arra, hogy majdnem felképeltem idegességemben, így inkább otthagytam.-morgok.

-Azt biztos, hogy nem könnyű eset a srác.

-Ja, Pattie tudhat valamit, hogy mindig képes hatni rá.-gondolkozok.

-Kezdek aggódni Michey miatt. Hol lehet már?

-Justint kérdezd.-mondom hűvösen. 5 perc múlva Pattie jön felénk a mosolygó JB-vel az oldalán. Hihetetlen!

-Sziasztok. Avril, sajnálom amit mondtam, és ezt az egészet... Ne haragudj rám.-néz rám sajnálkozó mosollyal.

-Jó, nem haragszom.-sóhajtok fel.-És én is elnézést kérek akkor...

-Nem érdekes. Michey?-tekint körbe.

-Nahát, észhez tértél?-mosolyodok el. De a mosoly hamar ráfagy az arcomra.-Juss, Michey nem jött vissza...-mondom halkan.

-Nem.-nyögi, majd elkezd futni a kijárat felé.-Megyek, megkeresem!-kiabál még vissza, majd eltűnik. Már megint éjszaka kószálnak...

Heey hooooo.! :DDD Itt az új rész. Megjegyzem ez az első, amit Avril szemszögében írtam...:DD Remélem jó lett.:)) Komizzatoook.! :PP  Dócy#