-Héé, Csajszi.-ébresztget valaki. Simogatást érzek a vállamon. Azt kívánom bár Justin lenne, bár úgysem ő az.... Nehezen kinyitom a szemem, az egyik oldalról Chris a másikról Juss hajol fölém. Be vagyok takarózva nyakig, de nem tudom nem észrevenni, hogy nincs rajtam ruha... De hát mikor feljöttünk még abban aludtam el.... Vagy nem is aludtam el? Uramisten!
-Sziasztok.-mondom álmosan. Aztán kérdőn nézek Chris-re. Veszi a lapot.
-Öhm, Juss, nem baj ha...-Justin érti, bólint, és kimegy.
-Megkérdezném, de kicsit furán hangzana, és tudod nagyon jól, mire gondolok, úgyhogy hallgatlak.
-Hát...-vakarja meg a fejét Chris, majd folytatja.-Amikor feljöttünk nagyon beindultál, aztán leállítottalak, és azt találtam ki, hogy elalszol, és lenyugszol... Hát tévedtem.-Avril jön be az ajtón, de csak mosolyogva mutogat, hogy figyeljek Chris-re.-Csak mert te 20 perc múlva felébredtél, de akkor már különösen türelmetlen voltál, smárolni kezdtünk, aztán leráncigáltad a ruhámat, aztán vihogva a tiédet, és....
-Ki ne mondd!-szegezem felé a mutatóujjam.
-Hát öhm, lefeküdtünk egymással.-harap az ajkába.
-Ahj, mondd, hogy csak viccelsz, és nem vágom a poént.-húztam a fejemre a takarót.
-Bárcsak mondhatnám.-sóhajt.-Haragszol?
-Nem.-vallom be.-Nem a te hibád. Fiúból vagy. Kizárt, hogy képes lettél volna leállni...
-Sajnálom.-mosolyog halványan.
-Mindegy. Felejtsük el, jó? Vagyis én nem emlékszek rá, de te felejtsd el.-nevetek. Justin újra bejön.
-Most már itt lehetek?-kérdezi ártatlan szemekkel.
-Ha szeretnél.-mosolygok.-Figyeld az öltözési technikámat.-kacsintok, majd a takaróval együtt odamászok a bőröndömhöz, kiszedek belőle egy rövidnacit, és egy fekete pólót. Bebújok a takaró alá, felkapkodom magamra a ruháimat, és kibújok onnan.-Tádááá.-vigyorgok.
-Ügyes.-vigyorog Justin. Chris mellém ül, és megcsókol. Nem akarom mutatni, hogy mennyire nem jó, szóval visszacsókolok. fájdalmas képet vágok, mikor Juss-ra nézek, bár ő nem érti miért.-Mi a baj?-kérdezi.
-Semmi, csak... Olyan szagom van mint valami alkoholistának.-fintorgok, persze nem ez a bajom. Egyszerűen fáj, hogy a szerelmem előtt egy másik fiúval csókolózok, akit nem is szeretek ÚGY. Juss felnevet.
-Hát, a Captain Morgan megteszi a hatását.-vigyorog.
-Meghiszem én azt.-nézek jelentőségteljesen Chris-re, aki elfolyt egy mosolyt. Aztán eszembe jut, hogy nem játszom túl jól a szerelmes lányt, és hogy meggyőzőbb legyek egy puszit nyomok "barátom" szájára.-Szeretlek Chris.-suttogom. Ez nem éri felkészületlenül, így még arra is képes, hogy elővegye a szívtipró mosolyát, és egy kacsintás kíséretében lazán így feleljen:
-Én is szeretlek, kis szívem.
-Olyan aranyosak vagytok.-jön be az ajtón Rihanna, én pedig rögtön megölelem, amit viszonoz.
-RiRi, nem is láttalaak.-vigyorgok.
-Én viszont láttalak, és Csajszi, te egyre szebb leszel.-kacsint.
-Jaajj dehogyiis.-legyintek.-Mi újság veled?
-Hát minden a régi.-von vállat.-Uramisten, mennyit ittál tegnap este?-nevet.
-Keveset.-vonok vállat. Erre mindenki nevetni kezd.
-Amúgy találkoztunk, csak kissé becsiccsentettél, úgyhogy nem emlékszel. Beszélgettünk.-mosolyog.
-Tényleg? És miről?
-Áh, semmi különösről... Fiúkról, meg...
-Úristen, milyen hülyeségeket mondtam?-lepődök meg.
-Háááát....-vigyorog.-Majd később megbeszéljük, most viszont Justin-ért jöttem.-néz Juss-ra.-Beszélhetnénk.?
-Aham, persze.-bólint, amjd Rihannával kimennek az ajtón.
*Justin Bieber Szemszöge.*
-Igen?-nézek Rihannára.
-Nos, tegnap beszélgettem Michey-vel.
-És?-csillan fel a szemem.
-Azt mondta helyes vagy, meg vicces és jófej, és ha nem Chris lenne a barátja, biztos veled járna.
-Szeret.-mosolyodtam el.
-De Chris-t jobban.-mutat rá a tényre.
-Jó, de akkor is. Chris jófej srác, meg minden, és havrenak jó is, de Michey nem fogja sokáig bírni mellette. Eléggé hogy is mondjam... Nemtörődöm típus. Nem való neki barátnő... Még nagyon gyerek.-magyarázom. Rihanna bólogat.
-Észre vettem.-mondja.-Michey-nek normális srác kell, aki tényleg szereti, és elég érett hozzá. És csak azért "segítettem", mert a barátnőmről van szó. Normális esetben azt mondanám, meg tudod egyedül is oldani.
-Ch, kösz.-mondom.
-De ha engem kérdezel nem úgy néz ki mintha járnának. Észrevetted?
-Igen. De nem foglalkoztam vele, mivel Christian Beadles-ről van szó. Nem úgy ismerem, mintha olyan nyáladzós lenne...
-Igazad lehet. De ha Michey tényleg szereti, nincs más választásod, várnod kell.
-Miért, eddig mit csináltam szerinted?-morgok.
-Nyugi. Előbb-utóbb úgyis szakítanak.
-Igen, csak attól félek, inkább utóbb...-sóhajtok.
-Tudom, hogy nehéz. De még bírnod kell.-teszi kezét a vállamra.
*Christian Beadles Szemszög.*
-Av, én ezt nem bírom tovább.-csattan fel Michey kb a 20-adik csókunk után.
-Mit?-kérdez vissza Avril.
-Hát... Ezt.-mutat kettőnkre.-A hazugságokat. A mű-járást. Már több mint 4 hónapja csináljuk, és elegem van!
-El sem tudom képzelni milyen kínzáson mehettél eddig keresztül.-mondom neki flegmán.
-Fogd be, nem kérdeztelek.-sziszeg felém.
-Jól van, na.-forgatom a szemeim.
-Hát, ha nem bírod szakítsatok.-mondja Avril nemes egyszerűséggel.
-Micsoda?-kérdez vissza tágra nyílt szemekkel Michey.
-Ha úgy gondolod... Már eleget jártatok. Az utóbbi 4 hónapban állandóan rólatok beszéltek, szerintem eléggé nagy feltűnést keltettetek, hogy mindkettőtök a "világ leghíresebb tinijei" közé tartozzon. A reklámfogás bejött. Az a lényeg, hogy azt mondjátok, hogy csak egy fellángolás volt, és már rájöttetek, hogy nem igazán illetek össze. És kész. Engem már az meglepett, hogy eddig bírtátok. Nem kínozlak titeket tovább, de erről hívd fel David-et.-Michey menedzsere.-Ha ő is ezt mondja, nekem annyira mindegy, csak azt szeretném, ha boldog lennél.-öleli meg Michey-t.
-Köszönöm.-válaszol, és már tárcsázik is.
-.....
-Sziia, csak beszélni szeretnék veled...
-......
-Honnan tudod.?
-.....
-Tényleeg?
-.....
-Hangosítsd már ki.-suttogom. Bólint, és már hallom is David-et.
-Úgyhogy már eleget szenvedtetek. Felőlem szakíthattok.-mondja ki ezeket az isteni szavakat.
-Köszii Dave, imádlak.-mosolyog Michey.
-Én is Baby.-szokásos "Michey, az én kicsi lányom...".
-Sziia.
-Na szia-szia.-leteszi. Mind a hárman vigyorgunk.
-Nem is tudjátok mióta várok erre.-fújok egyet.
-Jaj, én is.-mondja Michey.-De azért barátok, ugye?-néz rám. Justin és Rihanna épp ekkor jönnek be.
-Barátok.-bólintok, és megöleljük egymást.-Ha összegyűröd az ingem...-hülyéskedek.
-Nem vagy vicces.-mondja, és nem túl erősen ugyan, de pofon vág. Ezt amíg "jártunk" nem csinálta.
-Ahh. Kösz.-nyögök.
-Ezt már régen csináltam.-mosolyog.
-Hogy őszinte legyek, hiányzott.-nevetgélek.
-El tudom képzelni, milyen nehéz lehetett enélkül élni.-nevet ő is.
-Szakítottatok?-kérdezi csodálkozva Rihanna.
-Igen.-válaszol Michey.
-Sajnálom.-mondja, majd átöleli Michey-t. Jellemző. Engem senki nem sajnál... De nem baj. Nem is kell. Jobb így nekem. Felállok, és elmegyek valami csaj után nézni.
-Sziasztok.-mondom álmosan. Aztán kérdőn nézek Chris-re. Veszi a lapot.
-Öhm, Juss, nem baj ha...-Justin érti, bólint, és kimegy.
-Megkérdezném, de kicsit furán hangzana, és tudod nagyon jól, mire gondolok, úgyhogy hallgatlak.
-Hát...-vakarja meg a fejét Chris, majd folytatja.-Amikor feljöttünk nagyon beindultál, aztán leállítottalak, és azt találtam ki, hogy elalszol, és lenyugszol... Hát tévedtem.-Avril jön be az ajtón, de csak mosolyogva mutogat, hogy figyeljek Chris-re.-Csak mert te 20 perc múlva felébredtél, de akkor már különösen türelmetlen voltál, smárolni kezdtünk, aztán leráncigáltad a ruhámat, aztán vihogva a tiédet, és....
-Ki ne mondd!-szegezem felé a mutatóujjam.
-Hát öhm, lefeküdtünk egymással.-harap az ajkába.
-Ahj, mondd, hogy csak viccelsz, és nem vágom a poént.-húztam a fejemre a takarót.
-Bárcsak mondhatnám.-sóhajt.-Haragszol?
-Nem.-vallom be.-Nem a te hibád. Fiúból vagy. Kizárt, hogy képes lettél volna leállni...
-Sajnálom.-mosolyog halványan.
-Mindegy. Felejtsük el, jó? Vagyis én nem emlékszek rá, de te felejtsd el.-nevetek. Justin újra bejön.
-Most már itt lehetek?-kérdezi ártatlan szemekkel.
-Ha szeretnél.-mosolygok.-Figyeld az öltözési technikámat.-kacsintok, majd a takaróval együtt odamászok a bőröndömhöz, kiszedek belőle egy rövidnacit, és egy fekete pólót. Bebújok a takaró alá, felkapkodom magamra a ruháimat, és kibújok onnan.-Tádááá.-vigyorgok.
-Ügyes.-vigyorog Justin. Chris mellém ül, és megcsókol. Nem akarom mutatni, hogy mennyire nem jó, szóval visszacsókolok. fájdalmas képet vágok, mikor Juss-ra nézek, bár ő nem érti miért.-Mi a baj?-kérdezi.
-Semmi, csak... Olyan szagom van mint valami alkoholistának.-fintorgok, persze nem ez a bajom. Egyszerűen fáj, hogy a szerelmem előtt egy másik fiúval csókolózok, akit nem is szeretek ÚGY. Juss felnevet.
-Hát, a Captain Morgan megteszi a hatását.-vigyorog.
-Meghiszem én azt.-nézek jelentőségteljesen Chris-re, aki elfolyt egy mosolyt. Aztán eszembe jut, hogy nem játszom túl jól a szerelmes lányt, és hogy meggyőzőbb legyek egy puszit nyomok "barátom" szájára.-Szeretlek Chris.-suttogom. Ez nem éri felkészületlenül, így még arra is képes, hogy elővegye a szívtipró mosolyát, és egy kacsintás kíséretében lazán így feleljen:
-Én is szeretlek, kis szívem.
-Olyan aranyosak vagytok.-jön be az ajtón Rihanna, én pedig rögtön megölelem, amit viszonoz.
-RiRi, nem is láttalaak.-vigyorgok.
-Én viszont láttalak, és Csajszi, te egyre szebb leszel.-kacsint.
-Jaajj dehogyiis.-legyintek.-Mi újság veled?
-Hát minden a régi.-von vállat.-Uramisten, mennyit ittál tegnap este?-nevet.
-Keveset.-vonok vállat. Erre mindenki nevetni kezd.
-Amúgy találkoztunk, csak kissé becsiccsentettél, úgyhogy nem emlékszel. Beszélgettünk.-mosolyog.
-Tényleg? És miről?
-Áh, semmi különösről... Fiúkról, meg...
-Úristen, milyen hülyeségeket mondtam?-lepődök meg.
-Háááát....-vigyorog.-Majd később megbeszéljük, most viszont Justin-ért jöttem.-néz Juss-ra.-Beszélhetnénk.?
-Aham, persze.-bólint, amjd Rihannával kimennek az ajtón.
*Justin Bieber Szemszöge.*
-Igen?-nézek Rihannára.
-Nos, tegnap beszélgettem Michey-vel.
-És?-csillan fel a szemem.
-Azt mondta helyes vagy, meg vicces és jófej, és ha nem Chris lenne a barátja, biztos veled járna.
-Szeret.-mosolyodtam el.
-De Chris-t jobban.-mutat rá a tényre.
-Jó, de akkor is. Chris jófej srác, meg minden, és havrenak jó is, de Michey nem fogja sokáig bírni mellette. Eléggé hogy is mondjam... Nemtörődöm típus. Nem való neki barátnő... Még nagyon gyerek.-magyarázom. Rihanna bólogat.
-Észre vettem.-mondja.-Michey-nek normális srác kell, aki tényleg szereti, és elég érett hozzá. És csak azért "segítettem", mert a barátnőmről van szó. Normális esetben azt mondanám, meg tudod egyedül is oldani.
-Ch, kösz.-mondom.
-De ha engem kérdezel nem úgy néz ki mintha járnának. Észrevetted?
-Igen. De nem foglalkoztam vele, mivel Christian Beadles-ről van szó. Nem úgy ismerem, mintha olyan nyáladzós lenne...
-Igazad lehet. De ha Michey tényleg szereti, nincs más választásod, várnod kell.
-Miért, eddig mit csináltam szerinted?-morgok.
-Nyugi. Előbb-utóbb úgyis szakítanak.
-Igen, csak attól félek, inkább utóbb...-sóhajtok.
-Tudom, hogy nehéz. De még bírnod kell.-teszi kezét a vállamra.
*Christian Beadles Szemszög.*
-Av, én ezt nem bírom tovább.-csattan fel Michey kb a 20-adik csókunk után.
-Mit?-kérdez vissza Avril.
-Hát... Ezt.-mutat kettőnkre.-A hazugságokat. A mű-járást. Már több mint 4 hónapja csináljuk, és elegem van!
-El sem tudom képzelni milyen kínzáson mehettél eddig keresztül.-mondom neki flegmán.
-Fogd be, nem kérdeztelek.-sziszeg felém.
-Jól van, na.-forgatom a szemeim.
-Hát, ha nem bírod szakítsatok.-mondja Avril nemes egyszerűséggel.
-Micsoda?-kérdez vissza tágra nyílt szemekkel Michey.
-Ha úgy gondolod... Már eleget jártatok. Az utóbbi 4 hónapban állandóan rólatok beszéltek, szerintem eléggé nagy feltűnést keltettetek, hogy mindkettőtök a "világ leghíresebb tinijei" közé tartozzon. A reklámfogás bejött. Az a lényeg, hogy azt mondjátok, hogy csak egy fellángolás volt, és már rájöttetek, hogy nem igazán illetek össze. És kész. Engem már az meglepett, hogy eddig bírtátok. Nem kínozlak titeket tovább, de erről hívd fel David-et.-Michey menedzsere.-Ha ő is ezt mondja, nekem annyira mindegy, csak azt szeretném, ha boldog lennél.-öleli meg Michey-t.
-Köszönöm.-válaszol, és már tárcsázik is.
-.....
-Sziia, csak beszélni szeretnék veled...
-......
-Honnan tudod.?
-.....
-Tényleeg?
-.....
-Hangosítsd már ki.-suttogom. Bólint, és már hallom is David-et.
-Úgyhogy már eleget szenvedtetek. Felőlem szakíthattok.-mondja ki ezeket az isteni szavakat.
-Köszii Dave, imádlak.-mosolyog Michey.
-Én is Baby.-szokásos "Michey, az én kicsi lányom...".
-Sziia.
-Na szia-szia.-leteszi. Mind a hárman vigyorgunk.
-Nem is tudjátok mióta várok erre.-fújok egyet.
-Jaj, én is.-mondja Michey.-De azért barátok, ugye?-néz rám. Justin és Rihanna épp ekkor jönnek be.
-Barátok.-bólintok, és megöleljük egymást.-Ha összegyűröd az ingem...-hülyéskedek.
-Nem vagy vicces.-mondja, és nem túl erősen ugyan, de pofon vág. Ezt amíg "jártunk" nem csinálta.
-Ahh. Kösz.-nyögök.
-Ezt már régen csináltam.-mosolyog.
-Hogy őszinte legyek, hiányzott.-nevetgélek.
-El tudom képzelni, milyen nehéz lehetett enélkül élni.-nevet ő is.
-Szakítottatok?-kérdezi csodálkozva Rihanna.
-Igen.-válaszol Michey.
-Sajnálom.-mondja, majd átöleli Michey-t. Jellemző. Engem senki nem sajnál... De nem baj. Nem is kell. Jobb így nekem. Felállok, és elmegyek valami csaj után nézni.
Ez nagyon jooo:)végre lehet valami Jussal..:P*.*köviit pls :$♥
VálaszTörlésjaj nagyon szépen köszönöm, aranyps vagy, és igeeeen, Juss-nak szabad a pálya.:DDDD írom a kövit.:DDD <333
VálaszTörlés