//Csak barátok vagyunk//*

*Michell Grady Szemszöge.*

-Justiiin.! Justiiiin!-kiabálok. Ausztriában vagyunk. Mivel itt van az Alpok, eléggé hideg van... Mindig. Főleg így szeptember elején. Salzburg-ban vagyunk, északon. Itt még hűvösebb van mint máshol. Folyton esik az eső, és fúj a szél. Ez az éghajlat kicsit hasonlít Angliára. Ráadásul még az is tesz rá egy lapáttal, hogy este 7 van. Én meg itt a szálloda környékén mászkálok, mert meg kell keresnem Justint. Egy szál pólóban... Igen, igen, ennyi eszem van. Jogos. De nem hittem volna, hogy ennyi ideig tart megtalálni. Tisztára remegek. Nagyon fázom. Hol van ez a hülyegyerek.?-Justiiin! Justiiin!-aztán megállok. Összefonom magam előtt a karjaim, hogy ne fázzak. Brrr... Egy helyben állok, és nézegelődök. Sehol senki. Az utcai lámpák halványan világítanak. Némelyik már csak pislákol... A velem szembe lévő bokorban megmozdul valami... Hirtelen akarok hátra lépni, és megbolok a saját lábamba. Hanyatt esek. Egyre csak a bokrot nézem. Nagy nehezen felkászálódok. Ebben a pillanatban két kar ölel át hátulról.

-Jaj, hála az égnek, hogy megvagy.-sóhajtok fel megkönnyebbülve, anélkül, hogy hátranéznék.

-Engem kerestél?-kérdezi Justin. Hallom a hangján, hogy mosolyog.

-Eltaláltad.-fordulok meg.-Fázok... Menjünk már vissza.-bújok hozzá.

-Azt elhiszem.-veszi le a pulcsiját, és rám teríti.

-Köszönöm.-mondom.-Juss. Az előbb... Valami mozgott a bokorban...-mutatok előre.

-Igen, az én voltam.-nevet.-Megijedtél?

-Nem tűnt fel, hogy hanyatt estem?-nézek rá.

-Azt hittem akkor csak simán megbotlottál...-vakarja a fejét.-Na menjünk.-elindulunk. Juss lazán átkarolja a vállam, ami nem zavar, viszont megpillantok rajta valamit.

-Ez micsoda?-nézem a jobb csuklóján lévő sebet.-Fognyom.?

-Aha, megharapott egy kóbor kutya.-von vállat.

-Fáj?-fogom meg a jobb kezét, ami még mindig vállamat öleli.

-Csak egy kicsit. Nem vészes.-mondja, és a szálloda alagsorában lévő étterem felé vesszük az irányt.

-Tudod... Ahhoz képest, hogy te is varázslény vagy, eléggé keveset tudsz a dolgokról...

-Igen... Én inkább olyan emberi életet élek...-magyarázza.

-Változtasd át a füledet.-kérem csillogó szemekkel.

-Jó, de csak egyszer...-mondja. Csettint egyet, és... Hát azt a látványt nem lehet leírni. Kissé volt csak vicces... Justin Bieber hegyes manófüllel... Muszály volt nevetnem.

-Ez durva.-vihogok.

-Ilyenkor úgy érzem magam mint egy hülye.-nevet keserűen.

-Az nem a füled miatt van.-csóválom a fejem.

-Kösz...-nevet.-Jófej vagy. Beavatlak a szakmai titkaimba, te meg kiröhögsz.

-Szakmai titok.-nevetek még jobban.-De kiengesztelésül vacsi után mutatok valami vicceset. Azon kívül segítened kell valamiben, és összevarrom ezt az izét.-mutatok bal vállamon pihenő kezére, és simogatom a sebet. Belépünk az étterem ajtaján. Megpillantjuk Pattie-éket egy asztalnál, így szépen lassan odasétálunk. Usher vesz minket először észre. Megböki Scootert, és ránk mutogat. Erre mindenki felénk kapja a fejét, és elvigyorodik. Miért ilyen furcsák mostanában.? Odaérünk hozzájuk.

-Megtaláltam!-mondom diadalittasan.

-Ügyes vagy.-mosolyog rám Pattie.-Mi történt a kezeddel.?-fordul Justin felé.

-Megharapott egy kutya.-válaszol ugyanolyan lazán mint nekem. Pattie ijedt képet vág.

-Ne borulj ki, bízd csak rám. Iskola első voltam elsősegély nyújtásból.-vigyorgok.

-Rendben.-bólint nyugodtabban. Leülünk, rendelünk kaját. Én milánói spagettit eszek, meg Canada Dry-t iszom hozzá. Justin marad a blognai spagetti-narancslé összeállításnál. Miután megettük, irány fel a szobánkba.Megnézem a telefonomat, hogy van-e nemfogadott hívás... Szokott lenni, mivel elég sok sráccal randizgattam az utóbbi időkben... De most éppen nincs. Oké, persze, még mindig Justin tetszik a legjobban, de ő nem töri magát, hogy meghódítson, pedig ha megkérdezné, hogy járok-e vele, biztos azonnal rávágnám, hogy "Igen!". De én nem kérdezhetem meg tőle, hogy "Hé, Juss, lehetek a barátnőd?". Oké, Avril biztos képes lenne rá, de én nem olyan vagyok. Hey, hey, You, You! I want to be your Girlfiend...

-Na, azt mondtad mutatsz valamit.-mosolyog Juss szélesen.

-Töröld le azt a vigyort, először összevarrom a kezed.-mondom.

-Nee.-nyafog.-A varrást utolsónak mondtad.

-Jó... De akkor még rosszabb lesz... Na mindegy. Te tudod.

-Aha. Én tudom. Szóval mit akarsz mutatni?-zárja be az ajtót.

-Épp akartam kérni.-bólintok.-Na szóval... Kezdjük rávezetéssel... Láttad az Alice in Wonderland-et?

-Amelyiknek Avril énekli a...

-Igen.-vágok közbe.-A Jonny Depp-eset.

-Aham.-bólogat okosan.

-Emlékszel a kék vigyorgó macskára?

-Igen, ő volt az egyik kedvencem.-nevet.

-Nekem is.-kuncogok.-Öhm, itt van egy ugyanolyan. A szekrényemben. Csak lilában...-mondom kertelés nélkül.

-Oké, ez jó vicc volt, de térjünk a lényegre.-nevetgél.

-Csak nyisd ki azt a nyavalyás szekrényt, jó?-mondom halkan.

-Jólvan.-forgatja meg a szemeit, és kinyitja. És, na mit mondtam? Ott csücsül benn a macska, és Justinra mosolyog.

-He.He.-nézek rá.

-Oké..-néz Jus tágra nyitott szemekkel.-Ez tényleg itt van... De hogyan....?

-A barátnőmé... Vigyáznom kell rá... Egy kis ideig.

-Pont most? Amikor egy vérfarkas meg akar ölni.? Jófej barátnő...

-Próbálják elfogni Ronnie-t te idióta...-csóválom a fejem.

-Remélem akkor sikerülni fog nekik... És mit kell segítenem? Merthogy azt is mondtad...

-Ja igen. Scooter-ék nem láthatják meg.

-Dehát köddé válik...-grimaszol Juss értetlenül.

-Ja, csak nem mindegy mikor.

-Hát.. Mondd meg neki, hogy legyen láthatatlan.

-Ja. Remélem hallgat rám...

-Mert rám hallgat?

-Nem tudom...

-De.. Ő dönti el kire hallgasson?

-Aham.-helyeselek.

-Mi a neve?

-BlackBerry.-válaszlok.

-Szegény.-nevet.-Helló Berry.-fordul a macska felé.

-Hát szia Justin.-köszön nyájasan BlackBerry.

-Honnan tudod a nevem.?-kérdezi Juss kissé meglepődve.

-Sokmindent tudok rólad.-néz jelentőségteljesen rám. Hevesen rázom a fejem.

-Áh, szóval mesélt rólam.-mosolyog Juss.

-Egyfolytában rólad beszél. Justin így, meg Justin úgy...

-Dehogyis.-cöcögök.-Haver, te aludt tejet ittál?-nézek rá csúnyán.

-Ugyan, nincs ezen mit szégyellni...-kezdi újra.

-Cssst.-intem le.

-Hát jó.-mondja.-Kijöhetek innen?-néz körbe a szekrényben.

-Gyere csak. Röpködd ki magad.-mondom. Kisuhan a szekrényből, és Juss körül kezd el keringeni.

-Mire vársz.? Kérdezd meg.!-mondogatja neki.

-Micsodát?-kérdezem Juss-tól.

-Fogalmam sincs.-válaszol.-Hagyd rá, őrült.-nevet.

-Hát ja, oké.-nevetek én is.

-Am akkor segítek rejtegetni... BlackBerry-t.-kuncog.

-Nem én adtam a nevét.-mondom védekezőn.-Hé Juss.-vigyorgok.

-Hm?-néz rám.

-Összevarrom a kezed.-jelentem ki.

-Jajj nee.-rázza a fejét.

-Istenem, gyere már.-húzom az ágyamhoz. Leülünk egymással szembe.

-Nagyon fog fájni?

-Az unokahúgom kibírta. Akkor neked is menni fog.

-Jó.-sóhajt. Előveszek egy hosszú rózsaszín csillogó fonalat, egy tűvel a végén.-Fiúsabb madzagod nincsen?-nevet fel.

-Nem fog látszani.-mosolygok.-Amúgy csak az eleje meg a vége fog fájni... Meg néha a közepe.

-Jól hangzik...-grimaszol.

-Mindjárt kezdem...

-Jajj...

-Most mit vinnyogsz, még hozzád sem értem.

-Nem vicces.-durcizik.

-Jól van, nem röhögök. De véletlenül se rántsd meg a kezed, mert az tényleg fájni fog.-hangsúlyozom a "tényleg" szót.

-Oké.-bólint. Megfogom a karját, hogy lássam a sebet.

-Most fogsz érezni egy kis szúrást.-mondom, és átszúrom a tűt a bőrén.

-Aú. Aú. Aú.-nyög.

-És most is.-mondom, és a seb másik szélélbe szúrom.

-Aaaa.-harapdálja a száját.

-El fogod harapni.-mondom nyugodtan, és fel sem nézek, csak varrom össze Jus kezét.

-Azt mondtad az unokatesód bírja...-mondja halkan.

-Mert bírja. Meg sem rezzent mikor varrtam össze a lábát.

-Te figyelj, az unokatesód nem véletlenül Terminator?

-Nem.-kuncogok.-Mingyárt vége.

-De jó nekem.-nyög újra.

-...és kész.-simogatom meg az arcát. Elmosolyodik. Már húzná el a kezét, de megfogom.-Na, na. Csak a varrás van kész.

-Még csinálsz vele valamit?-kérdezi ijedten.

-Igen, még csinálok vele valamit.-utánozom a hangját. Előveszek a táskámból egy fertőtlenítő spray-t.-Ez kicsit csípni fog.-mondom, és ráspriccelem. Csak mosolyog rám.

-A varrás után ez már szinte jól esik.-nevet.

-Elhiszem.-vigyorgok. Leteszem a fertőtlenítőt, majd előveszek egy krémet, a kezembe teszek egy kicsit, majd addig simogatom vele a sebet, míg Biebs bőre be nem issza. Libabőrös... Kissé.-Hideg?-nézek rá, arra célzok, biztos azért borsózik a bőre.

-Hát, ühm, kicsit.-bólint. Benyit Usher.

-Azt hittem bezártad az ajtót.-suttogom Jus-nak.

-A macska kinyitotta.-csóválja a fejét.

-Á, szia Ush.-mondom, mintha csak most venném észre. Közben elkezdem bekötözni Justin kezét.

-Helló.-köszön Juss, és közben felszisszen.

-Jaj, ne haragudj.-mondom gyorsan.

-Nem... Semmi baj.-mosolyog rám.

-Sziasztok.-így Usher. Utána az egész csapat bejön a szobánkba.

-Kérdezni szeretnénk valamit.-kezdi Scooter.

-Okés.-mondja Juss, de le sem veszi a szemét a kezéről.

-Hallgatunk.-mondom nyugodtan, miközben a kötésre koncentrálok. Mikor befejezem, az ágy szélére ülünk.

-Kölyök, megkérdezted már?-néz Usher Justinra.

-Nem.-vágja rá JB.

-Miért?

-Mert nem hagytok békén.-morog.

-Pedig jó lenne, mert már nem sok időnk van.

-Miről van szó?-kérdezem értetlenül.

-Nem érdekes.-mosolyog rám Biebs. Ekkor veszem csak észre, hogy megint átkarol. Ez mostanában szokásává vált.-Megkérdezem...-fordul Usher felé, már közel sem olyan kedves hanggal.-De inkább négyszemközt.

-Oké.-mondja Avril, és már megy is ki. A többiek követik. Juss felém fordul.

-Szóval az van, hogy szeretnék még egy klipet leforgatni... És már minden megvan.. A hely, az időpont, a szereplők..-itt kicsit megáll.-Nagy része.-fejezi be végül a gondolatot.-A "történet"... A szám... Csak egy csaj hiányzik...

-De jó, és melyik számhoz lesz?-mosolygok.

-U Smile.-válaszol.-És én... Szóval...-mély levegőt vesz.-Szeretném, ha Te lennél a lány... Eljátszanád a barátnőmet a klipben?-mondja ki végül. Egy perc csend.-Szóval, mit mondasz?-harapdálja az ajkát. Kicsit húzom még az agyát... Aztán...

-Mikor lesz a forgatás.?-kérdezem vigyorogva.

-Ezt most vehetem igennek?-kérdezi csillogó szemekkel.

-Akár.-válaszolok tettetett közömbösséggel.

-Huh, de jó.-sóhajt fel.-De nem muszáj, szóval csak ha szeretnéd...

-Megtiszteltetés.-mosolygok.-Köszönöm.-puszilom meg az arcát.-Megyek, elújságolom Avril-nek.-állok fel, és szokásom szerint kitáncolok az ajtón.-Avie.!-futok oda hozzá.

-Na?-vigyorog.

-Szerepelni fogok a klipben.!-ugrándozunk.

-Oké, álljunk meg.-tartja fel az ujját. Kérdőn nézek rá.

-Mondd..?

-Te meg Justin... Ti jártok?-néz rám.

-Nem. Mi csak barátok vagyunk.-minden egyes szó égeti a torkom, mikor kimondom. Majd próbálok mosoly erőltetni az arcomra. Nem sikerül. Ezt Avril is látja.

-Jaj, Csajszi.-ölel meg együtt érzően. Egy könnycsepp gördül végig az arcomon. Ekkor Justin lép ki az ajtón, és szeme megakad rajtunk.

Yeeaaa.;DDD Kész vaaan.! Véleményeket, és komikat kéreek.! De tényleg írjatok már pls.*-* Olyan jól esne.:$$$ :// Köszii előre is!!!  Dócy#