*// As long as you love me //*

-Soha nem bántanálak.-súgja a fülembe.
Megremegek. A gyomromban ezer apró pillangó repdes. Ez most mit akart jelenteni?
-Jus.-szólalok meg végül.-Erre én nem nagyon tudok mit mondani...
-Nem kell semmit mondanod.-mosolyog szemtelenül édesen.
-Akkor jó.-sóhajtok.-Miért jöttél ide?-kérdezem újra.
-Már mondtam.
-Az igazat akarom hallani.
-De hát hallottad. Látni akartalak. Ennyi.
-Ez a dolog több sebből vérzik. Nem hinném, hogy nem ért volna rá még fél órát, ha csak ennyi lenne-.-nézek a telefonomra ami 18:25-öt mutat.
-Mindig alábecsüllek.-fürkész, majd elkapja a tekintetem. Mélyen a szemembe néz.-Hidd el, hogy nem akarok semmi különöset.-mondja halkan és tagoltan. Olyan furán néz rám. Minden porcikája azt sugallja, hogy tényleg higgyek neki.
-Jól vagy?-kérdezem.
-Persze.-mosolyog kissé kínosan (?).
-Oké..-bólintok lassan.
-Szép ez a hangulatvilágítás.-vált témát, és ledobja magát az ágyra.
-Szerintem is. Szeretem ezeket a cuccokat. Engem mindig megnyugtatnak.
-Csak ennyiről lenne szó? Semmi varázslat? Semmi rituálé? Csak megnyugtat?-kérdezi kissé hitetlenül.
-Ja.-mondom közömbösen.-Miért, mit hittél? Szerelmi bűbájjal várlak, csipkében?-kérdezem cinikusan.
-Az meglepő lett volna.-válaszol cseppet sem törődve a gúnyolódásommal. Sőt. Egy kicsit talán tetszett is neki.-Figyelembe véve, hogy utálsz engem.
-Nem utállak.-mondom egyszerűen. Csodálkozva néz engem.-Vagy kellene?
-Hát. Gondolom. Vagyis.. Nem tudom te még emlékszel-e.. De megcsaltalak.
-Ó, hogy emiatt? Tudni akarod, mit érzek valójában?-kérdezem.
-Aha.
-Nos. Őszintén? Szánalmat. Egy csipetnyi undorral. Talán. Abszolút nem bántottál meg vele. Csak segítettél rájönni valamire.
-Mire?-néz rám amolyan 'gyerünk, ne kímélj' arckifejezéssel.
-Arra, hogy egy igazi címeres ökör vagy.-mondom a szemébe gonosz mosollyal.
-Az szívás.-húzza el a száját.-De ne felejtsük el, hogy ezután szánalmas, undorító címeres ökör után sírtál hónapokig.-mutat rá a tényre.
-Ha elemzed a mondatod, rájössz, hogy erősen múlt idejű cselekmény. Kemény dolog a nyelvtan.
-Ja. Belém is köt elégszer.
-Nem csoda.-mondom lesajnálóan.
-Tudod mit, Michey? Ne civakodjunk.-mondja őszintén.
-Rendben. Igazad van.-bólintok, majd lefekszem mellé és a plafont kémlelem.-Beszéljünk másról.
-Oké.
-Miről?
-Hm. Elkezdem a beszélgetést, és te kitalálod miről szeretnék beszélni.
-Jó. Na beszélj.-nevetek.
-Emlékszel, mi volt Valentin-napon?
-Nosztalgiázunk?-vigyorogtam.
-Úgy látszik.-bólint. Kicsit oldalra döntöm a fejem, hogy lássam. Ő ugyanezt teszi.
-Hát. Házibuli-t néztünk és amikor Vic Mathieu-vel táncolt, mi is lassúztunk. Ja, és kaptam tőled egy Chanel parfümöt.-idézem fel. Óvatos mosolyra húzza a száját.
-Most is érzem rajtad. Mielőtt bármit vettem volna, illatmintákat kértem. Ezt néztem meg otthon először, és tudtam, hogy ez lesz az. A többit anyunak adtam. Még aznap visszamentem a boltba, hogy megvegyem.
-Már akkor is jól ismertél.-sóhajtok mosolyogva.
-Szerettem látni, hogy boldog vagy. Bármit megtettem volna, hogy ez ne változzon. Ami a Revenge Is Sweeter-t illeti.. Igazad volt. Meg kellett volna mondanom, hogy Selenával kavarok. Szakítanom kellett volna, de nem tudtam. Önző voltam. Nem akartalak újra elveszíteni. Mégis sikerült. Klasszul akartam játszani, de elveszítettelek Téged.-sokáig tartott, mire leesett, hogy ez a Baby dalszövege. 
-Megint erről beszélünk..-utaltam arra, hogy maradjuk az előző témánál.
-Ja igen. Oké. Akkor most te jössz.
-Hm. Emlékszel, mikor BlackBerry (mármint a macska) folyton utánzott téged?-nevetek fel hangosan.
-Hú, basszus de idegesítő volt.-röhögött Justin.-És amikor elmentünk Brazíliába és te mindig azt mondogattad, hooogy...
-Saco de dormir de un hamster I.-fejezem be diplomatikusan.
-Ja. És megkérdeztem angolul, hogy ez mit jelent..-kezdi, de rájön a röhögőgörcs.
-Azt, hogy hörcsög(?) van a hálózsákomban(?).-vihogok én is.
-Basszus, az mekkora volt!
-Hát, igen.-mosolygok.-És aznap, amikor összejöttünk.. Jaxon vagy 10-szer fejbe vágott téged a homokozólapáttal a parton.-vigyorgok.
-Igen.-bólint. Nyílt titok, hogy ebben a pillanatban egyikünk sem erre a jelenetre gondol.-Akkor ölelkeztünk először, úgy.. Igazából.
-I Love You-t énekeltél nekem.-mosolygok. Ő egy ideig a szemembe néz, majd tekintete a jobb kezemre vándorol.
-Még mindig hordod a gyűrűdet?-kérdezi csodálkozva, és magához húzva a kezem, jól megnézi a gyűrűsujjamon lévő kis karikát. Tőle kaptam még valamikor régen. A kis ezüst gyűrűn ez a felirat van: It Will Last Forever  ♥ (Örökké tart  ♥). Már akkor nagyon sokat jelentett nekem. És most is. Amikor megkaptam, elhatároztam, hogy soha nem veszem le. Nem is vettem azóta sem. Óvatosan Justinra nézek. Ő már egy ideje engem fürkész.
-Szeretem. Mindig úgy.. Megnyugszom tőle. Amúgy a lánc, amin volt az elszakadt. Ezért rápróbáltam az ujjamra. Jó lett.-mosolygok.
-Nagyon jól áll.-mosolyog vissza. Egy-két percig némán fekszünk egymás mellett.-Amúgy ha téged ilyen sok dolog megnyugtat, neked nagyon erős idegrendszered lehet. A gyertyák, a füstölő, a gyűrűm.. Még valami?
-Még van egy.-nézem a plafont.
-Mi?
-Ha olyan emberek vannak a közelemben, akik fontosak nekem.-nézek mélyen a szemébe.
-Akkor most szupernyugodt lehetsz. Mérjük meg a vérnyomásod. Biztos 90 alá esett.-viccelődik.
-Miből gondolod?-fordulok felé.
-Minden itt van amitől megnyugszol. A gyertyák, a füstölő, a gyűrű, én..-mondja halkan.
-Igen, most nyugodt vagyok.-eszemben sincs megcáfolni, hogy ő fontos nekem. Nem fogok itt mentegetőzni. Az fárasztó. És amúgy is.. Kit akarok becsapni? Pff.-Amúgy hogy vagytok?-kérdezem hirtelen.
-Mi ez a többesszám?
-Te és Selena.
-Én jól, Selenát nem tudom.-mondja közömbösen(?).
-Nem. Mármint úgy együtt hogy vagytok?
-Jól. Segített rájönni dolgokra.-válaszol.-Például ő és Ryan mondták, hogy jöjjek ide.
-Mi?-kérdezem értetlenül.-Mit akarnak tőlem?
-Ők semmit.
-És te?
-Két dolgot is. Illetve többet, de két dolog aktuális.-pislogás nélkül meredek rá. 5 perc hallgatás után megszólalok.
-Nyögjed már.-kérem cseppet sem barátságosan. Felülök. Ő követi a példám.
-Fontos, hogy tudd, hogy jogod van nemet mondani. Vagy egyszerűen nem válaszolni. Vagy esetleg várni a válasszal. Gondolkodni rajta..
-Tisztában vagyok a jogaimmal, ügyvéd úr.-forgatom a szemem.
-Az első: Szeretném, ha szerepelnél az új klipemben.-ezernyi lepke repdes a gyomromban, közben erősen elgondolkodok. Majd szétvet a boldogság. Justin azt akarja, hogy újra szerepeljek a klipjében! De nem biztos, hogy jó ötlet lenne a tudtára adni, hogy még mindig szeretem. Az olyan szánalmas lenne. Nem?
-Mi a második?-próbálok higgadt hangnemet megütni, több kevesebb sikerrel.
-A minap elmerengtem a múltunkon.-kezdi komolyan.
-Ez elég diplomatikusan hangzott.-nézek rá elismerően. Legalább tudja leplezni, hogy nem egy lángész.
-Igyekszem.-ajándékoz meg egy gyönyörű mosollyal.-Szóval. Mi lenne, ha csapnánk egy bulit a Madison Square-ben?
-Úgy érted, egy rendhagyó Michey-Justin koncertet?-kérdezem fölöslegesen, hisz tudom, hogy egyre gondolunk.
-Jaja.-bólogat.
-Zsír.-vigyorgok.-Második kérdés megválaszolva.
-Te átfestetted a hajad.-néz rám.
-Te meg levágattad.-teszek egy hasonlóan idióta kijelentést.
-Észrevettem.-nevetgél.
-Gondoltam, ha már te mondasz valami értelmetlen dolgot, akkor én is.
-Nagyon köszönöm.
-Mit?
-Hogy igent mondtál.
-Nem mondtam. Azt mondtam zsír. Meg azt, hogy megválaszolva. Egyszer nem ejtettem ki a számon, hogy igen.
-De. Most.-vihog.
-Lökött. Fáradnak az idegsejtjeim.-forgatom a szemem.
-És mit mondasz?
-Néha tényleg nem tudlak követni.-nézek rá értetlenül.
-Az első kérdésemre.
-Juss. Szerinted erre tudok én nemet mondani?-sóhajtok. Óvatos mosolyra húzza a száját.
-Őszintén? Remélem nem.-néz a szemebe.
-Mikorra tervezted, hogy kész legyen?
-Augusztusra.
-Akkor van időnk.-bólintok. Hallgatunk. Ez nem az a kínos csend. Olyan békés. Olyan, mikor nem tudunk mit mondani, de nem is kell. Justin újra elterül az ágyon. Óvatosan dőlök le mellé. Ezúttal teljes testemmel felé fordulok. Azt akarom, hogy tudja, ebben a pillanatban rajta kívül semmi nem érdekel. Sem Ryan röhögése a nappaliból. Sem Avril tüsszögése(?). Most csak mi vagyunk. Ő, én, az esti félhomály és a tücsökciripelés. Mikor abbahagyom az ábrándozást, észreveszem, hogy Biebs behunyta a szemét.
-Készülj fel.-mosolyog még mindig csukott szemmel.
-Mert?-kérdezem kedvesen.
-Azt hiszem, ebben a klipben kicsit tovább megyünk egy szűzies ölelésnél.-suttogja. Ja, igen. Amikor a U Smile-ban szerepeltem ennyi jutott nekem. Néhány óvatos ölelés, víz, meg lépkedés a székeken.
-Most meg kellett volna ijednem?
-Nem, csak mondtam.
-Lámpalázas nem vagyok, már megvolt az első csókom, sőt veled is kipróbáltam.
-Mi már mást is kipróbáltunk.-vigyorog szemtelenül.
-És? Pornófilmet forgatunk, vagy videoklipet?
-Klipet. De ha te többet akarsz, én benne vagyok.-mondja rosszfiúsan.
-Just keep calm, Baby.-hunyom le a szemem én is. Nem hallok mást, csak a szuszogásunkat.-Elénekled nekem a dalt?
-Szeretnéd?
-Ühüm.-bólintok.
-As long as you love me (Ameddig szeretsz)
We could be starving, (éhezhetünk)
we could be homeless, (lehetünk otthontalanok)
we could be broke (lehetünk szegények)
As long as you love me (ameddig szeretsz)
I'll be your platinum, (leszek a platinád)
I'll be your silver, (leszek az ezüstöd)
I'll be your gold (leszek az aranyad)
As long as you lo-lo-lo-lo-lo-lo-love me, love me (ameddig szeretsz, szeress)
As long as you lo-lo-lo-lo-lo-lo-love me, love me (ameddig szeretsz, szeress).

Naaa, izgultok már? Nagyon szeressük. :D De már kezd késő lenni. Jövő héten kövii.<3 
Bieber-night. :)
Dóci.